Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)

Bereznai Zsuzsanna: A kenyérsütés szokásai a hajósi sváboknál (XX. század)

A hajós sváb parasztok azt tartották: S Brot soll ma itt nauswearfa, seall ischt die ällrgrescht Send, wel van seallam leaba ma. Azaz: A kenyeret nem szabad kidobni, mert az a legnagyobb bűn - mert a kenyérből élünk.

* * *

IRODALOM

BEREZNAI Zsuzsanna

2006 A népi táplálkozás hiedelmei a hajósi sváboknál. In: Petercsák Tivadar - Veres Gábor (szerk.): Agria XLII. Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. 45-57.

SCHÖN Mária

2005 Hajósi sváb népi elbeszélések. Schwäbische Erzählgut aus Hajosch (Cumania Könyvek 4.) Kecskemét

* * *

ADATKÖZLŐK

Erdős Béláné Keller Julianna (1925), Mendier Ferencné Geiger Mária (1919-2007), Ruff Antalné Kohl Regina (1915), Schön Jánosné Fuszenecker Katalin (1923-2007), Szeitz Ferencné Fuszenecker Mária (1930), Szeitz Ferencné Arnold Jusztina (1919)

* * *

Zsuzsanna Bereznai Brotbacken bei den Hajóser Schwaben (20. Jh.)- Auszug -Die Autorin stellt die traditionellen Gebräuche des Brotbackens der Hajóser Bauern vor. In der Gemeinde war bis zu den 1970-80er Jahren üblich, das Brot selbst zu backen. Im 20. Jh. war das weisse Brot aus Weizenmehl am beliebtesten, aber sogar die wohlhabenden Schwaben mischten etwas Roggenmehl zum Brotmehl. Auf den Tisch armer Familien kamen in der Regel Brote aus einer Mischung von Roggen- und Weizenmehl (halb-halb). Notgedrungen buken sie sogar aus Gerste, Heiden, Hirsen und Linsen Brote.

Aufbau der Studie: Zutaten des Brotes und ihre Aufbewahrung; Mahlen der Getreide; Mittel des Brotbackens; Technologie des Brotbackens: Ansäuern, Kneten, Treiben, Backen; Lángos-Backen, Laib-Backen, Braten des Brotteiges in Öl; Verwendung von Brot in den Mahlzeiten; Folklore-Bräuche und Aberglaube des Brotbackens.

24