Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)

Nánási László: Edvi Illés Károly és műve

demelt hírességre tett is szert, valami romantikus hírnévvel van körülvéve, és éppen ezért a kivégzése a nevének dicsőítésére szolgálna". A miniszter ezért javasolta, hogy a „politikára való tekintettel" Rózsa kapjon kegyelmet. Ferenc József a birodalomra súlyos következményekkel járó, vesztett solferinoi csata másnapján, 1858. június 25-én el is engedte a korábban kiszabott halálbüntetést.)

Edvi Illés még az eredeti, de azóta nagyrészt elkallódott iratok alapján ábrázolhatta a „rablókirály" megállapítható cselekményeit. (A történeti irodalomban azóta publikálásra kerültek a korabeli források és sajtótudósítások alapján az egyes, Rózsa Sándor nevéhez köthető cselekmények leírásai: ezekből megállapítható, hogy közönséges bűntettekről, emberölések, rablások, lopások tömegéről volt szó.)

A mű ezentúl foglalkozik a királyi biztosság létrehozását indokoló közbiztonsági helyzettel, a működés megszervezésével, néhány jelentős elkövetővel, a bírói eljárások sajátságaival. Az írás jogtörténeti szempontból számos adalékot tartalmaz a korszak bűncselekményeiről, büntetőeljárásáról, a nyomozás, bizonyítás, tárgyalás, ítélkezés megoldásairól. De a mű néprajzi vonatkozásai is figyelemre méltóak, hiszen felvillantja Szeged környékének és a Kiskunságnak a társadalmát, paraszti életét, a korszak ruhaviseletét, szólásait, szórakozásait, dalait.

Edvi Illés Károly műve ezért meg nem kerülhető forrás a korszakkal foglalkozók számára: használható a történeti tudományos irodalom, a néprajzi kutatások, s az ismeretterjesztés területén.

Mint a szerző írta, az általa megörökített kor otthagyta lenyomatát a magyar szépirodalomban. Az Edvi Illés által ismerhetett Arany János, Jókai Mór, Tömörkény István alkotásokon túl, Móra Ferenc, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond is tollára méltónak találta az egykori ügyész által megörökített világot és alakokat. S még a modern művészet számára is forrásként szolgálhatott, hiszen Jancsó Miklós „Szegénylegények" filmje is mintha a szerző leírásából merített volna.

így indokolható Edvi Illés Károly művének újbóli közzététele, melynek révén első kézből ismerhetőek meg egy sajátos korban tevékenykedett embernek az emlékei.

23