Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)
Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból
Ekkor történt, hogy Rózsa Sándor ismét mozogni kezdett megkegyelmeztetése iránt. Tudomására hozta a hatóságoknak, hogy hajlandó volna lovascsapatot alakítani s azzal a háborúban részt venni, ha bűnbocsánatot nyer. Ajánlatát a központi kormánynál Rengei, Szeged országos képviselője, támogatta. A honvédelmi bizottmány többsége ellene volt a megkegyel- mezésnek, Kossuth azonban, számot vetve az alvidéki sereg helyzetével s bízva a több oldalról feldicsért lovasbetyár vitézségében és szavatartásában, engedélyt adott neki egy lovascsapat alakítására, a bűnbocsánatot mindazáltal hadi érdemeitől tette függővé. Kossuth üzenetét könnyű volt megvinni Rózsa Sándornak. Mikor üldözték, senki sem tudta rejtekhelyét, - de most a rendőrség bármelyik tagja megtalálta hozzá az utat. Az üldözött betyár egyszerre a nap hősévé lett, kit a szegedi tanyákon és a városban egyaránt ünnepelhettek. Hatalma pedig olyan volt az egész vidéken, hogy néhány nap alatt talpra állíthatta a kívánt csapatot. Valóságos ünnep volt az Szegeden, mikor e csapat élén Rózsa Sándor a városba bevonult. Csak a nagyharang meghúzása hiányzott, mert egyébként minden megtörtént, amiben a közlelkesedés nyilatkozhatott. A csapat élén Rózsa Sándor, mellette Bánhidy Imre puszta- péteri földbirtokos lovagolt. Mindketten szépen fölszerelt telivér lovakon. Rózsa Sándor bőrözött sötétkék nadrágot viselt, oldalán végigfutó nagy, sárga gombokkal. Rövid derekú, de széles vállú felsőteste gazdag zsinórzatú, fekete dolmányba volt szorítva, melyről panyókára dobva,20 szépművű irhás bekecs omlott alá. Öltözékét nyúlszőrből készült, hosszú selyemszálú, pörge kalap egészíté ki. Derekán övalakú szíj, ebben néhány értékes pisztoly volt; válláról az egyik félen karabély, a másikon karikás függött le. Bánhidy úrias magyar öltözetben volt. A többiek legnagyobb része silány gebéken ült, sőt egy juhászféle legény szamáron ment a csapat után. Különben mindnyájan bátor, erős és szép legények voltak. Szegedről hetvenen indultak a nagybecskereki táborba, de mire odaértek, 100 főre szaporodtak fel. Útközben elcsapták ma20 Panyókára dobott: vállra vetett, zsinóron függő felsőruha. 78