Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)

Nánási László: Edvi Illés Károly és műve

„Az ország némely vidékein rablók által megzavart közbiztonság helyreállítására megkívántató póthitelről" szóló 1868. évi XXXII. te. (A következő évek költségvetési törvényei rendre tartalmazták a közbiztonsági kiadásokat és a „rablók elfogatásaiérti díjak"-at.)

Az ekkoriban Szegeden és környékén történt súlyos bűncselekmények, a vasút és a posták megtámadása után a kormány Ráday Gedeon grófot, a Belügyminisztérium rendőri osztályának vezetőjét e vidékre küldte, hogy ott a „baj okairól magának tudomást szerezzen, s elhárításuk iránt a hatóságokkal értekezzék".

Ráday tapasztalatai alapján arra jutott, hogy az alföldi vidék annyira fertőzött a bűnözéssel, hogy az csak rendkívüli intézkedésekkel orvosolható. A kormány így az uralkodónál kezdeményezte egy királyi biztos kiküldését az „ország alvidékére". Ferenc József 1869. január 4-én ki is nevezte Rádayt, aki részére a január 13-án kiadott belügyminiszteri rendelet Arad, Bács, Békés, Csanád, Csongrád, Pest és Torontál vármegyék, a Jászkun Kerület, továbbá Szeged, Szabadka és Kecskemét szabad királyi városok területét jelölte ki működési körzetül. A rendelet a legveszélyeztetettebbnek Szeged, Kecskemét, a Kiskunság, valamint Csongrád és Csanád területét nevezte, ahol elsődlegesen kell a közbiztonságot helyreállítani. A kormányzati felhatalmazás gyakorlatilag szabad kezet adott a királyi biztosnak a „közforgalom s a kereskedelem, valamint általában a személy- és vagyonbiztonság" szabadságának biztosítása érdekében teendő intézkedéseket illetően. E cél pedig „csak akkor érethetik el, ha az elkövetett merényletek tettesei felfedeztetvén s elfogatván, haladéktalanul a büntető igazság kezeibe szolgáltatnak át, s ennek folytán további gonosztettek elkövetése ellen visszarettentő példák adatnak".

Ráday a polgári hatóságokkal való rendelkezésen túl katonai erő alkalmazására is jogot kapván, a működési területének központjában lévő Szegeden rendezte be főhadiszállását. Az itteni vár biztonsága, börtönhelyiségei, a szigorú fegyelem alatti idegen nyelvű katonaság állomásozása jó működési feltételeket adott. Ráday gyorsan kialakította a működés személyi és tárgyi feltételeit, s így a királyi biztosság 1869 januárjában megkezdte érdemi működését. A tisztes javadalmazású személyzet teljes kiépítése után 35- 37 fő tartozott az állományba. Maga a gróf a sikeres munkához

15