Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)

Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból

Útjukat Tordán és Hegyesen át Szegedig folytatták, hol végre Katona Pál tanyáján megállapodtak. Néhány hónapig Csík Mihály is itt maradt, mint Katona Pál szolgája, ellenben Kis bácsi újabb rablókalandokra indult. De ezúttal pórul járt, mert június hónapban Dabason egy vakmerő rablás alkalmával tetten érték, s emiatt ugyanott rögtönbíróságilag fel is akasztották.

Rózsa Sándor ekként utolsó bizalmas cimboráját is elveszítvén, ezúttal csak lopott és rablott marhák elszerzésével foglalkozott, egyébként pedig Katona Pál tanyáján töltötte ideje nagy részét.

1857. évi május 9-én már künn hevert nyári lakásán, a rozsvetésben, midőn estefelé ugyanoda két szegedi vadász közeledett. A tábla közelében meglőttek egy nyulat, mely a rozsvetésbe menekült. A nyúl helyett mintegy 40 lépésnyire egy embert pillantottak meg, ki rájuk kiáltott, hogy mit keresnek ott.

Szeiff Károly, volt zsandár, felvilágosítá a kérdezőt, hogy a meglőtt nyulat keresik. Egyúttal fegyveréhez kapott; mert felismerte Rózsa Sándort. De ez egy pillanat alatt féltérdre emelkedett s két lövést intézett a vadászok felé.- Majd elmész onnét, te volt zsandár! - kiáltott fenyegetőleg, miközben felegyenesedett s egyik kezében karabélyát, másikban kétcsövű fegyverét tartva, e szókkal egészítő ki fenyegetését:- Lásd, van itt fegyver!

A két vadász gyorsan elhajtatott, Rózsa Sándor pedig vállára vetve subáját, egyenesen a tanyának tartott, mely néhány száz lépésnyire volt fekvőhelyétől. Katona Pált már korábban gyanús szemmel nézte, s most az a meggyőződése támadt, hogy ő küldte a nyakára a vadászokat.

Komoran állított be a tanyára, s előhívatta az istállóból Katona Pált. Ez észrevette a rabló szemében a sötét tüzet, mikor feléje közeledett. Megérezte, hogy nagy pillanat előtt áll s tétovázni látszott, hogy mitévő legyen. Keményen egymás szeme közé néztek, s midőn Katona még egy határozott lépést tett előre, Rózsa Sándor e szavakkal fogadta:- Közel ne jöjj, mert mindgyárt meghalsz!- De, kedves komám, innét nem mén kend el többet! - válaszolt Katona, miközben a rablóhoz ugrott, ki azonban ezalatt váll- tövön lőtte hirtelen előrántott karabélyával.

108