Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN
Sükösd nyugati részén Nagy-Besnyö határrész őrzi. „A hódoltság talapzata tehát erre az időre már visszafordíthatatlanul délszláv - nagyobbrészt szerb, kisebb részt bosnyák - etnikumú területté vált, ezért emlegették a 17. századi magyar nyelvű források már rendszeresen Rácországként. " 123 Az új lakosok etnikai meghatározása azonban nem ilyen egyszerű. II.1.2. AZ ÚJ NÉPESSÉG ETNIKAI ÖSSZETÉTELE Azzal minden történész egyetért, hogy a hódoltság kori Magyarországra költöző balkáni eredetű népesség összetett volt. Az inkább majd csak a 17. század közepétől tömegesebben bevándorló boszniai katolikusok mellett görögkeleti szerbek érkeztek nagy számban, akiket a magyarok egyetemlegesen rácoknak hívtak. 124 Velük együtt vándoroltak ide a „több délszláv népcsoport keveredéséből létrejött állattenyésztő etnikum, a vlahok képviselői is, akiket a korabeli magyar nyelvű források oláhoknak (latinul vlachus, törökül efláky neveztek" n5 A legújabb kutatások szerint a vlah szónak három, általában vélhetően egybeeső jelentése volt. Első, eredeti jelentése az etnikumot jelölte: azt a népességet, mely a romanizált, pásztorkodó ősrománok őshazájából az egész Balkán félszigetre szétvándorolt. Északkelet-Boszniába, Hercegovinába és Montenegróba a török időkben jutottak el, legfontosabb szállásterületük ekkor ÉszakSzerbiában volt. 126 Ezen a vidéken ma is él egy népcsoport, mely vlahnak, és egyik ága éppen a török hódoltság végén Magyarországról visszatelepült vlahok utódjának vallja magát. 127 A szó másik jelentése már all. századtól kezdve önálló fogalom: a vlahok jellemző foglalkozásából kiindulva egyre inkább a transzhumáló pásztort értették alatta, függetlenül attól, hogy mely néphez-nemzetséghez tartozott. 1 ^ Ezért feltételezhető, hogy a török források vlahjain - vagy legalábbis azok egy részén „mindenféle néphez tartozó, vlah jogállású pásztor "-t kell érteni. 129 Ez a vlah jogállás a szó harmadik jelentése, mely szerint e tényleges katonai szolgálatot végző parasztoknak és pásztoroknak igen kedvező átalányadózási kötelezettségük volt. 130 Csak ennek alapján lehetetlen megállapítani, hogy az 1560 táján Észak-Bácskába költöző balkániak vlahok voltak-e, hiszen vlah jogállás ekkor itt nem létezett. A vidék védelmével megbízott száz katonaparaszt a szulejmáni rendeletben nem vlah jogokat kapott, hanem müszellem-státuszt, mely adózási szempontból nagyobb szabadságot jelentett nekik. Mégis, „vlah mivoltuk egyetlen áruló jele az, hogy amikor katonai századba szervezték őket, nevük harami lett, amely [...] mindenekelőtt a 123 PÁLFFY Géza 2000 178. 124 MAKKAI László 1985 143 1. 125 PÁLFFY Géza 2000 177.; „A régi magyar parasztság töredéke [...] s a török hódítók nyomában érkező újabb szerb, de főleg vlach népességgel élt együtt a Baja-Szabadka-Arad vonaltól délre. " MAKKAI László 1985 1442.; „görögkeleti balkáni vándorpásztorok is jöttek, akik [...] külön települtek, a Dunántúlon az első 'oláh jogú', csak juhot tartó és az után adózó, később tömegesen beözönlő vlach népesség első hullámaként." MAKKAI László 1985 1430.; „A magyarok - a török szolgálatban álló íródeákok is - általában megkülönböztették a rácokat és az oláhoknak nevezett vlachokat, és a két népnevet elég következetesen használták. " HEGYI Klára 2001 1282.; U.ő 2007 I. 303-304.; „Oláhokon a tótországi (t.i. szlavóniai) oláhokat értettük és értjük, mert ráczoknak híjjuk mi a többit. " Az általuk oláhnak hívottakról 1628 táján úgy tudták, hogy „nagy sokasággal kijüvén a török alól, egy nagy pusztaságon telepedtek meg Tótországban, azért nevezik őket oláhoknak mostan is, és nem magyarnak sem rácznak. " SZAKALY Ferenc 1981 167. 126 HEGYI Klára 2001 1267-1268.; U.ő 2007 I. 286. 127 „Északkelet-Szerbia mai vlahjai sajátos társadalmi feltételek között a XVIII. századtól élnek a Dunától északra és délre, a Morava folyó és a Timok között elterülő területeken. f...J nem a balkáni őslakók leszármazottai [...] létezik olyan félreérthetetlen népi hagyomány, mely szerint ők korábban a nagy' szerb vándorlás, a 'velika seoba ' előtt szerbek voltak, illetve azoktól a szerb kivándorlóktól származnak, akik átkeltek a Dunán, és az ottani román lakossággal elkeveredtek. [...] (két csoportjuk közül az egyik - WE) az ungureanok feltehetően Magyarország területéről vándoroltak be a XVIII. század végén Bánátból és Erdélyből. [...] E vlahok nyelve számos elemben különbözik a román irodalmi nyelvtől. Sőt, az Északkelet-Szerbiában élő vlahok - általános vélemény szerint - a románokat nehezen értik meg. " VLAHOVIC, Petar 1981 710-713. 128 „A szó foglalkozássá bővülése a 16. századi Magyarország peremvidékein és közvetlen szomszédainál is megjelent: a vándor pásztort az Északi-Kárpátoknak nemcsak a magyarországi oldalán, a ruszinoknál és a szlovákoknál nevezték vlahnak, hanem a túloldalon, a lengyelországi és morvaországi lejtőkön és alföldeken. " HEGYI Klára 2001 1268.; U.ő 2007 I. 287. 129 HEGYI Klára 2001 1268.; U.ő 2007 I. 287. A 15. század vége felé pl. Boszniában és Hercegovinában „tíz, ritkán tizenöt család volt köteles egy harcost állandóan fegyverben tartani a környék folyamatos védelmére, a háború idején azonban minden családból egy fegyveres lovasnak kellett hadba vonulnia. [...] minden vlah háztartás egy aranyforinttal tartozott a kincstárnak, amelyet akcséra számoltak át, s kiegészítettek néhánv kisebb tétellel, évente egy kos és egy bárányos anyajuh szintén átszámított értékével. " HEGYI Klára 2001 1269.; U.ő 2007 1.287-288.
