Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

balkáni kincsleletben is megtalálhatók. 1005 Ezek azonban általában kevéssé hasonlítanak az észak­bácskai gyűrűkre, legfeljebb a ritopeki 17. századi csepp alakú, szélein lehajtott, díszítetlen fejű gyű­rű 1006 lehet távoli rokona az egyik BÁCSALMÁSI példánynak. 1007 Ugyancsak nehéz közvetlen kap­csolatot találni az ugyanitt előkerült, lapos féldrágakő-fejes gyűrű 1008 és a hasonló befoglalásos techni­kával készült, 14. század végi szerbiai antik gemmás példány 1009 között, bár némileg hasonlítanak egymásra. A két BÁCSALMÁSI és egy KATYMÁRI díszes, vésett fejű gyűrű mintájának közös jelleg­zetessége a közepükön ívelt vonalakból kialakított háromszög-, téglalap- és négyzetminta, ill. e formák és a perem közti rész sűrű vonalkázása. Ezek a jellegzetességek - kevés kivétellel - az egykori Jugo­szlávia középső részébe vezetnek, 1010 ahogy azt egy, a 14. századból származó, ovális fejű, középen rácsmintás 1011 koszovói és egy hasonló korú, hercegovinai gyűrű 1012 is jelzi. Egy, a 15. század elejére datált gyűrű fejének közepén ívelt vonalakból kialakított négyzetmintája valamint a vonalak és a pe­rem közti rész sűrű vonalkázása 1013 pedig feltűnő hasonlóságot mutat mind a KATYMÁRI szórvány­nyal, mind az egyik BÁCSALMÁSI gyűrűvel. 1014 Az itteni másik vésett díszes gyűrű fejének mintáza­ta (ívelt vonalak alkotta téglalap és a perem közötti sűrű vonalkázás) viszont egy 14. század véginek meghatározott, ugyancsak koszovói példányra 1013 hasonlít. Az adai (SCG) kincslelet két gyűrűjének 1016 egyike az észak-bácskai gyűrűk közeli rokona, a másik gyűrű formájának legközelebbi párhuzamait szintén a 14-15. századi koszovói ékszerekben találtam meg. 1017 Mindezek alapján feltételezhető, hogy az észak-bácskai vésett fejű, geometrikus és vonalkázott mintás gyűrűk eredetét koszovói terüle­ten kell keresni. 1018 IV. 3. RUHÁZAT A hódoltság kori rác-vlah lakosság ruházatára vonatkozó adatokat - amint már említettem, ­korabeli leírások, ábrázolások alapján nem sikerült találnom. A török birodalom balkáni tartományain többször átutazó Evlia Cselebi is csak igen szűkszavúan írta le az általa bejárt vidékek viseletét. 1019 A Tomasevac/tamáslakai (SCG) példányt ugyan „czímeres ezüst gyűrű "-ként határozta meg a leletközlö, de kérdés, hogy a vastag karika felső részének levágásával kialakított gyürüfejen levő bekarcolások nem egyszerű geometrikus díszítések-e. KÖVÉR Béla 1897 249. és XII. t. 7-8.; A 16-17. századi prokupljei (SCG) lelet gyűrűje hasonlóan kis, kerek fejének középé­re rombuszt, kétoldalt háttal egymásnak forduló 3-as mintát véstek. COROVIC-LJUBINKOVIC, Mirjana 1958 146-153. és 1. ábra 5-6, 2-4. ábra; Közöl néhány díszített karikájú, vésett fejű gyűrűt a belgrádi Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, de a fej mintája nem látszik. U.ott 3. ábra; A hasonló korú peci (SCG) kincslelet mindkét gyűrűjének karikája és feje is igen dí­szes, egyikben négyszögletes kőberakás van. RADOJKOVIC, Bojana 1968. 13-14. kép; A Dubovac/dunadombói (SCG) ezüstékszer tipikus példája a 18. századi szerbiai falusi gyűrűknek, feje nagy, 2,2 cm átmérőjű, korongos, benne négyágú rozettás vésett dísz. BIRTASEVIC, Marija 1961 33., 44. Kat. sz.: 29., X. t. 3. 1006 Ez a gyűrüforma Szerbia más területein is ismert. BIRTASEVIC, Marija 1957 55. és 4. kép 1007 Bácsalmás 328. sír. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002.1115 1008 Bácsalmás 274. sír. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002.1114 1009 RADOJKOVIC, Bojana 1969 100-101. kép 1010 A többnyire ismeretlen pontos lelőhelyű szerbiai, crna gorai és boszniai példányok leletkörülményei is ismeretlenek, kiállítási katalógusban publikálták őket. Pl. RADOJKOVIC, Bojana 1969 1011 A bevésett rácsminta már egy 12. századi, ismeretlen lelőhelyű gyűrűn feltűnik. RADOJKOVIC, Bojana 1969 347. és 1. kép; A 15. század eleji koszovói gyűrűk karikáján, a fej két oldalán is gyakori díszítőmotívum. U.ott 352. és 11-12. kép 1 1 RADOJKOVIC, Bojana 1969 352. és 104. kép. A szerb nyelvű szöveg nem jelez lelőhelyet, az angol változatban koszo­vói lelőhellyel szerepel. U.ott 334.; U.ott 352. és 106. kép 1013 RADOJKOVIC, Bojana 1969 352. és 120. kép 1014 Bácsalmás 368. sír. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002.1115 1015 RADOJKOVIC, Bojana 1969 354. és 141. kép 10,6 Az egyik gyűrű kiemelkedő ovális fején középen kereszt alakú bevésés, szárait a fej pereménél bevésett vonalak kötik össze. A bevésett vonalakat pontsorok kísérik. A másik gyűrű ovális fejét a karika kiszélesítésével, egyenesre vágásával alakították ki, három bevésett karikáját a fej pereménél bevésett félkörök kötik össze. Senta/Zenta (SCG), Városi Múzeum. Közöletlen. 1017 RADOJKOVIC, Bojana 1969 349., 351. és 53., 93. képek 1018 A koszovói példák sora bővíthető egy virág alakú fejű gyűrűvel, melynek közepét ívelt oldalú hatszög és a perem közti sűrű vonalkázás díszíti. RADOJKOVIC, Bojana 1969 354. és 149. kép; Érdekes, hogy a két vésett díszü, üreges lunula alakú, 15. századi fülbevalópár is Koszovóban (Novo Brdo) került elő. BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986 230-231., 2. ábra és II. t. 2-3; RADOJKOVIC, Bojana 1969 354. és 154. kép 1019 Leírásaiból teljesen hiányzik az a színpompás kép, amit pl. 200 évvel későbbi tudósításokból ismerünk: "Lakik itt (a macedóniai Prilepben - WE) görög, bulgár, vlach, albán, szerb, mohamedán tarka vegyest. Ha hozzáteszem, hogy mindezek

Next

/
Oldalképek
Tartalom