Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN

FELSŐSZENTIVÁN - HALASTÓ: Település és temető A helyi hagyomány szerint a Halastón túl, a falutól északra volt „a falu törökkori temetője", ahonnan „csontvázak, edénytöredékek" kerültek elő.

1433 „A Kígyóssal párhuzamosan húzódó dombháton, mintegy 300 méter hosszan, a felszínen is találtam cserepeket. [...] Ezek alapján megállapítható, hogy egy XVI-XVII. századi település van ezen a helyen, [...ja megadott alsó határ bizonytalan. A cserepek között vannak a középkori edényekhez hasonló peremek. Ezek lehetnek XVI. századiak, de későbbiek is. [...j Leletmentést a jelen körülmények között nem látok szükségesnek, mert annál többet, hogy itt a törökkor vége felé és utána falu volt, nem tudunk megállapítani. "

1434 Megjegyzés: Kérdés, hogy összefügg-e Felsőszentiván-Csorba dűlő lelőhellyel. Talán Szentiván/Szent Iwuan vagy Szent Pál/Szenpál középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta településsel azonosítható. 46. FELSŐSZENTIVÁN - KISSZŐLLŐK: Település és éremlelet „Érmek. Tallérok, Szűzmária veretek [...j. Itt is valami település lehetett, mert a növényzet foltokban tenyészik. Vannak meddő területek, ahol a vetés kiszárad, mintha alatta kőréteg terülne el. "

1435 Megjegyzés: Talán Szentiván középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta településsel hozható kapcsolatba. 47. FELSŐSZENTIVÁN - PESTALITY DŰLŐ: Temető „A falutól K-re, a Parlagi úttól É-ra emberi csontokat szántott ki az eke. Az itt elterülő dombon valószínűleg nagyobb [...] temető rejtőzik a föld alatt. "

1436 Megjegyzés: A kevés adat alapján a lelőhely egyelőre nem hozható kapcsolatba közép- vagy koraújkori településsel. FELSŐSZENTIVÁN - SÓSKAHALOM, ld. FELSŐSZENTIVÁN - VUITY DŰLŐ FELSŐSZENTIVÁN - TEMETŐHEGY, HADIFÖLDEK, ld. CSÁVOLY - TEMETÖHEGY, HADIFÖLDEK 48. FELSŐSZENTIVÁN - VUITY DŰLŐ: Település, templom és temető SÓSKAHALOM: „A falu déli részén, az átjárón túl, építmény alapok, középkori lapos téglák, körülötte csontvázak, mintha régi temető lenne. Nyilván a falu magyar középkori őse lehet itt. "

1437 VUITY DÜLÖ: „A községtől D-re, a Kígyós patak Ny-i partján templom körüli temető nyomát és Árpád-kori valamint XIV-XVI. századi cserepeket találtunk. "

I438 Megjegyzés: A két elnevezés feltehetően ugyanazt a lelőhelyet jelzi. Azonos lehet Hagymásegyház középkori, a török korban elpusztult településsel. GARA 49. GARA - GRADINA: Település „A felszínen gyér Árpád-kori és középkori cserép hever. A település mintegy 200-300 méter széles és 600-800 m hosszan követhető nyomon. A földművelés a falut 30 cm mélyen megbolygatta és tönkre is tette. "

1439 A „földháton Árpád-kori - középkori település állott. "

1440 3 Zalotay Elemér levele, 1958. TIM RA 177-2001 14 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1959. TIM RA 146-2001 15 Zalotay Elemér levele, 1958. TIM RA 177-2001 16 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1972. KJM RA 90.680; H. TÓTH Elvira 1990 176. 7 Zalotay Elemér levele, 1958. TIM RA 177-2001 8 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1972. KJM RA 90.680; H. TÓTH Elvira 1990 176.