Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

VISELET „A XVII. századi anyag igen fiatal és szegényes. Ez az oka annak is, hogy az e körbe tartozó sírmellékletek kora egészen bizonytalan, és nagykilengések vannak az egyes felfogások között. " 734 A hódoltság kori, török eredetű textilféleségekre és viseleti elemekre bőséggel állnak rendelkezésre írásos adatok. A vámnaplók, a hagyatékok vonatkozó részei, a boltok leltárkészletének listái alapján nemcsak a hódítók és hódítottak, de a királyi Magyarország lakói is választhatták öltözeteik anyagául a változatos keleti textileket: így pl. a durvább abát és csuhát, a vékonyabb szövésű bagaziát, a gyapotból szőtt futát és pamutot vagy a finomabb textileket, a bulyát és patyolatot. Ezekből az anyagokból készülhettek alsóruháik mellett felső öltözeteik, melyek nadrágok, szoknyák, kötények, a korabeli férfi és női ruházatot egyaránt jellemző dolmány- és zubbonyfélék, valamint - a később a magyar parasztpolgári viseletben is elterjedt - buggyos salvámadrágok és ujjatlan mellény szerűségek, kürdik lehettek.

735 Mivel elődeik akkor már több mint másfél évszázad óta éltek török uralom alatt, az 1560 körül Észak-Bácskába települt „sátorlakó vándorok" és „rája népek" számára a keleti kelmék és a törökös viseleti elemek használata teljesen természetes lehetett. Arra azonban, hogy hogyan öltözködtek a hétköznapokon, milyen ruhákat hordtak ünnepeiken, egyelőre nem sikerült konkrét adatokat találnom, így viseletük átfogó rekonstruálására ma még nem vállalkozhatom, csak a sírjaikban talált, maradó anyagból készült díszítőelemeket, tartozékokat, ékszereket vehetem számba.

736 IV. 1. A FEJVISELET IV.1.1. TEXTIL FEJREVALÓK A minden díszítéstől mentes, egyszerű fej viselet régészeti megfigyelése a középkori - kora újkori templom körüli temetőkben is csak kivételes esetekben sikerült,

737 a rác-vlah temetőkben pedig alig van példa rá. Egy DOMBÓVÁRI férfisírban a koponya mögött „ovális, sötétbarna elszíneződés "-X sikerült megfigyelni, „melyben 1-3 cm-es csomók, dudorok láthatók. "

m A fej alá tett süvegnek meghatározott lelet „ily módon a koponya alátámasztására is szolgált. "

m A KISSZÁLLÁSI egyik sírban 734 KOREK József 1994 181. 735 A hódoltság kori Magyarországon használt török eredetű kelmékre és viseleti darabokra vámnaplók, hagyatékok és az ún. görög kereskedők árukészlete alapján lehet adatokat nyerni, bár utóbbiak többnyire már a hódoltság végére vagy akár a 18. századra vonatkoznak. Török eredetű textilekre, viseletre részletes adatokat közöl BUR Mária 1985 257-271.; GERELYES ibolya 1993; B. BOBROVSZKY Ida 1980 23-25.; KAKUK Zsuzsa 1996 246-290.; GECSÉNY1 Lajos 1998; ENDREI Walter 1989 177-182.; A „görög kereskedő" elnevezés vallási hovatartozást jelölt, azokat a balkáni (görög, árumén, bolgár, szerb, albán, macedón, stb. ) kereskedőket nevezték így, akik a görögkeleti egyház hívei voltak. BUR Mária 1985 251.; A salvárnadrág „ magyarországi megjelenése egyértelműen a hódoltsághoz köthető, első említése 1604-ből származik. Az a tény, hogy a szó maga szerb-horvát közvetítéssel került nyelvünkbe, arra utal, hogy e ruhadarab a török nyomás elől északra húzódó délszláv lakosság, illetve a 17. század végétől nagy számban megjelenő török-görög-szerb árusok révén terjedt el hazánkban. " GERELYES Ibolya 2005 204. 736 A viseleti elemek rövid összefoglalásához ld. még: WICKER Erika 2003c; A nagyobb ismert sírszámú temetők közül nem vontam be a viseleti elemek vizsgálatába a fonyódi temető leletanyagát, mivel az a kézirat készülésekor restaurálás alatt volt. 737 Béres Mária az évszázadokig használt óföldeáki templom körüli temetőben három gyermeksírban „az egész fejet sapkaszerűen borító, talán nemezből készült, teljesen elmállott fejfedő maradványát" találta. Véleménye szerint „a fej körüli bőséges és nagy számú szerves maradvány alapján számos esetben gyanakodhatunk főkötő vagy kendő használatára is. " BÉRES Mária 2003 190-191.; U.ő 2005 301 -302. 738 Dombóvár 176. sír: M., Mat. A sírban más melléklet nem volt. A sírleírásban „posztó ruhadarab maradványa" meghatározás szerepel. GAÁL Attila 1982 151., 174. és 31. kép 739 A „párnaként a fej alá tett süvegre" Gaál Attila Sopronhorpácsról és Pálfáról is hoz adatokat. Utóbbi lelőhelyen talált két sír (a másikban üvegkarperec volt) a 18. század elején betelepített délszláv lakosság temetőjének része. GAÁL Attila 1982 174. és 50. j.