Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

Zalotay Elemér ugyancsak a koponya alatt „kávébarna nemez-anyagból készített" süveget talált. Az a tény, hogy a két ismert süveget a fej alá helyezték, felvetheti annak lehetőségét, hogy a szinte minden rác-vlah temetőben megfigyelt „feltámaszkodó" koponya nemcsak a sírok padkás kiképzésével vagy a fej alá tett párnával magyarázható, hanem esetleg a fej alá tett fejfedővel is. Mivel a török uralom alatt élő balkáni férfilakosság körében a sapka, fez vagy kalpag,

7 1 a nőknél a „fejkötő" vagy éppen a kalap, fez, esetleg sapka

742 viselete, olykor az ezekre borított egyvagy többrétegű kendő- vagy fátyolféle

743 általánosan elterjedt volt, a jelenleg még túl kevés régészeti adat részben talán a nem megfelelő feltárás számlájára is írható. Az egykori fejviseletet azonban így is sok esetben jelzik a maradandó anyagból készült díszítmények. IV.1.2. EGYSZERŰ BRONZ- ÉS VASTŰS FEJVISELET IV.1.2.1. A tűk „A gombostű alakúra készített 5-8 cm hosszú bronz- és vastűk ugyanúgy általános leletei időszakunknak, mint a ruhakapcsok. "

1AA Gaál Attila véleménye megegyezik Korek József megállapításával, aki szerint „a tűk a legegyszerűbb tömegáruk."

145 Bár olykor korabeli templom körül magyar temetőkben is előfordulnak - elsősorban a hódoltsági területeken, ritkábban azon kívül

746 -, igazán A maradványokat Zalotay Elemér „kun süvegnek " határozta meg, Kőhegyi Mihály véleménye szerint azonban „nem lehet középkori, inkább XVIII. századinak látszik. " Zalotay Elemér helyszínelése, 1955. KJM RA 69.294; ArchÉrt. 84. 1957 89.; Zalotay Elemér helyszínelése, 1955. KJM RA 69.294; ArchÉrt. 84. 1957 89.; WICKER Erika 2004 75. 741 Evlia Cselebi szerint Temesvár lakói „fejükön zöldposztókalpagot [...] viselnek." EVLIA Cselebi 1660-1664 32.; A lipovaiak „fejükön turbánt éppen nem hordanak. " U.ott 40.; A Nis melletti bánjai férfiak „fejükre kalpagot tesznek fel. " U.ott 199.; Prepolban „fejükön színes posztókalpagot viselnek. " U.ott 458.; Focsán „az előkelőknek fehér turbánjuk van, a középsorsúak [...J színes posztóból készült arany sujtásos kalpagot viselnek, bosnyákul beszélnek. U.ott 469.; A hercegovinai Gabla férfíai „fejükön pedig a dsezáirliek (algériai - WE) mód/ára vörös fezt hordanak. " U.ott 513.; A mosztári „öreg, tekintélyes emberek turbánt tesznek fejükre, a fiatalok pedig kalpagot. " U.ott 520.; Budán viszont „az előkelők muszelinselymet csavarnak turbánjukra. U.ott 286.; Későbbi adatok szerint "átlépve a Szávát, az első vörös fez" jelzi, hogy idegen országba érkezett az utazó. VÁRADY Géza 1914 212.; A montenegrói férfiak fején a 19. század végén „kis fekete alacsony ernyő nélküli sapka ül. " STRAUSZ Adolf 1888 19.; A „kalpag", egy kúp alakú prémsapka, melyet a török tisztek tollbokrétával díszítettek, nem azonos a mai kalappal. A körülcsavar jelentésű „csalma" turbánféle fejviseletet jelent (KAKUK Zsuzsa 1996 277-278.), bár írott források nem utalnak rá, a balkáni eredetű rácok-vlahok ismerhették. 742 Mostarban „az asszonyok széles fejkötőjükre fehér gyolcsot takarnak. " EVLIA Cselebi 1660-1664 520.; A boszniai zsidó nők „fejükön fezt hordanak. " VARADY Géza 1914 21-22.; Montenegróban „a férjes nők fekete kendőt kötnek fejükre, a hajadonok az ismeretes kis fekete sapkát, melyet férfiak is hordanak. " STRAUSZ Adolf 1888 18.; Ugyanitt még a 20. század első harmadában is a nők többrétegű főkötőt viseltek, a gyermekfejviselet is igen változatos volt, többrétegű és gazdagon díszített. H1ELSCHER, Kurt 1926 149. (kép), 151. (kép); Budán „az asszonyok f...J Bő fejkötőt viselnek s a föléje abroncsolt fehér jasmak fedi el arcukat. " EVLIA Cselebi 1660-1664 286.; „A szerb nők többnyire levágják hajókat, némelyek azonban hosszú hajat és alaktalan posztókalapot viselnek." CHÉNEAU, János 1547 159.; "A bolgár asszonyokról [...] Fejdiszük magas mint a torony és nevetséges alakja van, kalap/ok olyan, mint a mi parasztlányainké, ugyanis szalmából van fonva és belül vászonnal bélelve. [...] A kalap magassága másfél prágai rőf. " VRATISLAV báró 1591 217-218. 74j A török birodalombeli nők pl. a 16. században „a fejükre legelőbb egy kis négyszögű brokátsipkát tesznek, afféle karimátlan kalpagot, kinek milyen ékesre telik; fontos, hogy keményen álljon, arra pedig a fejtetőtől hátrafelé, finom szövésű kendőt terítenek, és az álluk alatt csomóra kötik, végül arra is tesznek egy, az előbbinél is szebb, aranyos hímzésű kendőt, a homlokukra pedig tafotaszalagból kötnek koszorút úgy, hogy kétszer-háromszor körbetekerik a fejükön [...]. Igen csinosak benne. " De VILLALON, Christobal 1557 478.; A sajnálatosan kevés - és akkor is csak feltételesen használható - szerbiai régészeti párhuzamhoz sorolható, a 18-19. századra datált cvetovaci temetőben a koponyánál talált díszítmények egy részét a publikációk kendődísznek tartják. SIMIC, Zoran 1992 27.; SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1995 74-75. 744 GAÁL Attila 1982 168. 745 KOREK József 1994 196. 46 Bárdos Edith a kaposvári templom körüli temető feldolgozásakor e tük kapcsán párhuzamként szinte csak a közelben fekvő dombóvári temetőt jelölte meg. BÁRDOS Edith 1987 20.; Lázár Sarolta a bajóti templom körüli temető publikációjában szintén nagyon kevés hasonló leletet említett, megjegyezve, hogy az "ilyen egyszerűbb konty- vagy fátyoltűk asszonyok sírjaiból kerültek elő az alföldi kun temetőkben." LÁZÁR Sarolta 1999b 294.; Karcag-Asszonyszálláson valóban "több sírban, amelyben nem volt párta, tehát asszonyok sírjai voltak, a koponya alatt vékony, hosszú bronztűket" találtak, olykor kettőt is. SELMECZI László 1973 111.; Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a viselet kun eredetű lenne. A teljesség igénye nélkül néhány egyéb példa a hódoltsági területen, de templom körüli magyar temetőkből előkerült bronztükre: Óföldeák (BÉRES Mária 2003 190.); Makó-Mezőkopáncs (BÁLINT Alajos 1936 LXXIII.t. 9.); Nyárlőrinc, Hangár utca (V. Székely György leletmentése. KJM RA 93.705-707); Babócsa, Bolkói utca (Magyar Kálmán leletmentése. RégFüz Ser.I. No.34. 1981 85.); Szécsény, Sas utca (Majchert Tamás leletmentése. RégFüz Ser.I. No.46. 1994 112.); Tiszanána-Onána (Parádi Nándor leletmentése. RégFüz Ser.I. No.20. 1967 104-105.); Felsőzsolca-Nagyszilvás: az egyik sírban a koponya mellett volt több kisgömbös tű, egy másikban „a temetésre készített vállfűző gombostűi" maradtak meg. (SIMONYI Erika 2005 310. és 6. kép