Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK
tárt sírok kb. 10%-a) eltemetettek jelenthetnek. 731 Mindez együtt heterogén képet mutat a beköltözőkről: egy részük keresztény, más részük iszlám temetkezési hagyományokat folytatott, ráadásul - a bizonnyal eltérő tradíciókat őrző, padkásán és padmalyosan kiképzett sírok alapján - utóbbiak sem voltak egységesek, és az „üreges" sírok megléte még tovább árnyalja ezt a képet. Ahogy ezt az idézett néprajzi kutatások, útleírások, beszámolók is jelzik, a muszlimok temetkezési szokásainak egyes elemei vidékenként változóak lehetnek. Amennyiben a leírás hiteles, a Sven Hedin expedíciója során elhunyt muszlim férfiakat is eltérő módon temették el: egyikük sírjának fenekére bundát terítettek és a holttestet is bundával takarták le, két másikat pedig „üreges" sírba temettek. 732 Ez és az említett összes példa azt jelenti, hogy az iszlám temetkezések általános szabályainak betartása mellett fontos szerepet játszottak azoknak a kisebb-nagyobb közösségeknek a saját hagyományai, ahová az illetők életükben tartoztak. Ebből kiindulva elméletileg nemcsak a magyarországi hódoltság kori balkániak, de talán azon hódítók „őshazájához" is közelebb kerülhetünk, akiktől e temetkezési szokáselemeket a rácok-vlahok átvették. 733 Ehhez legalább két feltétel teljesülésére van szükség: egyrészt mindenre kiterjedően feltárt rác-vlah temetőkre és analógiáikra a Balkán-félszigeten, másrészt az iszlám vallási területek részleteiben eltérő temetkezési szokásainak ismeretére. Olyan interdiszciplináris kutatásra, melynek máig még csak a legelső kis lépéseit tehettük meg. • Ezeknek azonban biztosan nem mindegyike kapcsolható a rác-vlah temetörészhez, mert - Halmos/Halmas hosszabbrövidebb ideig tartó többszöri „elnéptelenedése" ellenére - a temetőt még a falu új helyre költözése után, a 18. század végéig használta a lakosok egy csoportja (WICKER Erika 1999 29.; U.ő 2002b 234-236.), a lelet nélküli koporsós temetkezések egy része velük függhet össze. Talán a temető teljes feltárása után sikerül hagyatékukat meghatározása. 7j2 Az afgán Áldat sírjának betemetési módjáról Hédin nem szólt. HEDIN, Sven é.n. I.k. 199.; „Üreges" sírba temették a kerijai származású Kalpetet és Muhammed Toktat, utóbbi származását Hédin nem közölte. U.ott Il.k. 212., 240. 733 Mivel a hódoltság kori balkáni népesség Magyarországra - legalábbis egyes csoportjait tekintve - egységes temetkezési szokásokkal érkezett, azokat csak azoktól a feltehetően jórészt török elemektől vehették át, akikkel elődeik bizonyos ideig együtt/egymás mellett éltek. Ha tehát tudjuk, hogy a padkás és padmalyos sírformák valamint az „üreges" sírok mely területeken voltak a török terjeszkedés idején jellemzőek, talán meghatározható a magyarországi rácok-vlahok temetkezési szokásainak keleti eredete is. Komoly problémát okoz azonban, hogy a mai néprajzi kutatások eredményei nem vetíthetők vissza automatikusan több száz évvel korábbra, muszlim temetőrégészet pedig egyáltalán nem létezik.
