Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

III.5. SÍRJELEK A magyarországi temetőkben a 18. századtól jelölték a sírokat fejfákkal, gombfákkal. Fa sír­jeleket azonban régészeti módszerekkel még nem sikerült megfigyelni. 547 Arra sem voltak eddig köz­vetlen adataink, hogy a magyarországi hódoltság kori balkáni lakosság bármilyen módon jelölte volna a sírokat. Mithay Sándor azonban úgy vélte, hogy mivel a GYŐRI temetőben „ igen ritka a rátemetés, minden esetben a sírok megjelölésére gondolunk. " 548 Azt a cirill feliratú fakeresztet, mely itt, azaz az ún. Rác-temető területén még 1913-ban is megvolt, feltehetően csak az ott eltemetettek emlékére, jó­val később állították. 549 Másik írásos adatunk a BÁCSALMÁSI temetőre vonatkozik, melyet - bár az 1719-ben újratelepült faluban templom körüli temető is volt, - kisebb-nagyobb intenzitással egészen a 18. század végéig használtak: „Éppen a távolság miatt nagyon el volt hanyagolva: nem volt kerítése, ezért: a jószág bejárt legelészni, sőt a csordapásztorok tüzet rakván, még a régi kereszteket is eléget­ték. " 55 ° Ezek a keresztek azonban - ha valóban keresztek voltak, és nem fából készült egyéb sírjelek, ­feltehetően a temető használatának legkésőbbi idejéből valók, s az akkor eltemetetteknek már semmi közük nem volt az 1560 körül ide települt rác-vlah népességhez. A BÁCSALMÁSI temető 2002. évi feltárása során a temető inkább családi sírcsoportos, túl­nyomórészt koporsó nélküli részén két sír feltárásakor kerültek elő egykori sírjelek maradványai. A két temetkezés a domb nyugati lejtőjén feküdt, amelyre az évszázadok során rákerült a dombtető tala­jának egy része. Az egykori, bizonnyal kitört sírjelek alsó részét a folyamatos mezőgazdasági munkák sem érték el. Az egyik sírban fülesgombbal, gyűrűvel eltemetett halott feküdt csúcsos fedésű padka­koporsójában. A sír fej felőli keskenyebb végének közepén, a sírfenéktől 52 cm-rel magasabban 10 cm hosszú, 9 cm széles, 3-4 cm vastag deszkadarabot találtunk (26. kép). Ettől délre, 8-9 m-re, egy ugyancsak csúcsos fedésű padkakoporsós sír fej felőli végének közepén, a sírfenéktől 45 cm-rel maga­sabban 22 cm hosszú, 3 cm vastag, 10 cm széles, hegyesedő végű deszkamaradvány került elő (27. kép). 551 Mindkét fadarab kétséget kizáróan az egykori sírjelre utal, melynek formáját azonban ma már nem tudjuk meghatározni. Kérdés az is, hogy a sír jelölésével magyarázható-e az egyik BÁCSALMÁSI sírban talált tégla­sor: a sír fej felőli végének közepétől 20 cm-re, jobb felé haladva öt tégla volt szorosan egymás mellett, egyik hosszanti oldalukra állítva: három tégla a sírgödrön belül, kettő kívül. A téglák a sírfenék felett 90 cm-rel jelentkeztek. Beásásnak nem volt nyoma (28-29. kép). 552 Tekintve azonban, hogy néhány szom­szédos sírfolton is (csak a folton, nem a környezetükben) pirosas tégladarabos részeket találtunk, elkép­zelhető, hogy jelenlétük a sírok felszíni megjelölésével hozható összefüggésbe. Egy szabályosan meg­munkált agyagtéglát találtunk az egyik bácsalmási sírban a térdek vonalában, a sír jobb oldalához közel, a váz fölött 30 cm-rel. Jelentését, odakerülésének körülményeit nem sikerült kikutatnom. Elképzelhető, hogy az agyagtégla a sírhalmon volt, s annak beroskadásakor került a sírgödörbe. 553 Sajnos régészeti módszerekkel teljesen lehetetlen megállapítani, hogy a rác és vlah betelepü­lők alkalmazták-e a zászlós sírjelölés valamelyik formáját. Nem kizárt, ugyanis ezt a szokást pl. az erdélyi románok is őrzik: „ha az elhunyt bármilyen nemű fiatal, egyedülálló személy volt, a temetés során fehér zászlót visznek a menet előtt [...]. Ezt a zászlót a sírhantra tűzik, majd negyven napon, sőt gyakran hónapokon át is otthagyják, végül pedig a templom előterében helyezik el. A zászló azután BALASSA Iván 1989 68. 547 A fa sírjeleknek, mivel „a mai gyakorlattal minden bizonnyal egyezően a temetést követően a puha sírhantba nyomhatták bele, még csak a helyük és ezáltal létük sem volt eddig sehol régészetileg megfogható. " LÖVEI Pál 2005 79. 548 MITHAY Sándor 1985 196. 549 MITHAY Sándor 1985 196-197. 550 Egy 1738. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, hogy az 1719-ben a mai helyén megalapított falunak kezdetben két temetője volt. „Az egyik egészen kis temető a templomocska körül: egy másik nagyobb kint a határban. [...] Mikor [...] a nép is jobban szaporodott, már nem használták a templom köriili temetőt, hanem csak azt, amelyik künn volt a határban. f...j amelyről azt írják, hog}' háromnegyed órányira van a községtől, és hogy a temető régi, a török kivonulásának idejéből való. [...] ez a régi óalmási temető lehetett, melyet a község áttelepülése után továbbra is használnak" UDVARDY József2003 95-96. 551 Bácsalmás 412. és 339. felnőttsírok. WICKER Erika 2003a 45-47.; U.ő 2005a 331-332. 552 Bácsalmás 470. sír: A csúcsosan zárt padkakoporsóban fekvő nő mellett két bronztüt, egy vas párizsikapocs-párt és egy vasoxidos szövetdarabkát találtunk. Sírja a metszet szerint üreges sír volt. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2003. KJM RA 2004.1116 553 A bácsalmási 449. sírban csúcsos tetejű padkakoporsóban felnőtt nő feküdt. Ruhájának nyakszegélyét bronzdrótos paszo­mány díszítette, a nyakánál levő bronzgomb kétszer akkora volt, mint a temető többi gombja. Wicker Erika ásatási dokumen­tációja 2003. KJM RA 2004.1116

Next

/
Oldalképek
Tartalom