Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK
tek. " 514 KISSZÁLLÁSON 515 és DOMBÓVÁRON egy-egy férfisírban posztósüveg szolgálhatott a fej feltámasztására. Érdekes, hogy ez utóbbi szokás a Szekszárd környéki, 18. század eleji délszláv lakosság temetkezési szokásaiból is ismert. 316 Szabályosan megmunkált agyagtéglát találtunk az egyik BÁCSALMÁSI sírban a térdek vonalában, a sír jobb oldalához közel, a váz fölött 30 cm-rel. Jelentését, odakerülésének körülményeit nem sikerült kikutatnom. 517 III.3.4.2. A padkakoporsók zárása A padkás sírokban eltemetett halottak takarására bár az lényegében csak a sírmetszetből állapítható meg pontosan, - több rác-vlah temetőből is vannak adataink. KATYMÁRON néhány váz körül olyan maradványokat talált az ásató, melyeket rőzseborításnak határozott meg. 518 A DOMBÓVÁRON eltemetettek takarását 19 famaradványos sírnál lehetett megfigyelni. Ennek alapján Gaál Attila a takarás három módját különítette el: „ /. Egy vagy több deszka- esetleg deszkadarab, melyekkel vagy az egész halottat letakarták, vagy csak a holttest bizonyos részeit - leggyakrabban a fej és nyak tájékát fedték be velük. [...] 2. Téglalap alakú faker et, mely a váz szintje fölött helyezkedett el az ugyancsak téglalap alaprajzú sírgödörben. [...] 3. Középen, a sír hossztengelyében elhelyezett keskeny deszka vagy vékony faág nyoma. " 519 „Sajnos - jegyzi meg az ásató, - a sírgödör formája egyik sírnál sem volt megállapítható, így csupán a 26. sír két sírvéget összekötő famaradványa alapján gondolhatunk arra, hogy deszka vagy vékony gerenda a padkákon támaszkodva valaminek a tartását szolgálta volna. Ilyen tartó funkcióra gondolhatunk egyébként a 140. és 254. sírok karóinál illetve keskeny gerendáinál is, melyeket vízszintes helyzetben, a padkákon fektettek keresztbe. " 52 ° Ez utóbbihoz talán hasonló karószerkezetes fedés a KATYMARI rác temetőből is ismert: „a sírpadka margójában úgy a mell- mint a térdek fölött karvastagságú, vízszintesen haladó lyukak nyomai torkollottak a sírüregbe. [...] Azt hiszem, a holttest fölé, a padkára helyezett karók ezek, melyekre valószínűleg valamilyen leplet terítettek, s csak azután földelték el a halottat. " 521 Ez a fajta karószerkezetes takarás a fenékpadmalyos (azaz a „régészeti" padkás) sírok közelmúltbeli, padozattal készült változatának felel514 Esztergom: 5. sír: F., 6. sír: F., 9. sír: M., 11. sír: M, 12. sír: F., 20. sír: M., 22. sír: M., 34. sír: F. LÁZÁR Sarolta 1999 3083 11., 313., 315.; Mint azonban azt a padkásán kiképzett síroknál jeleztem, a „feltámaszkodó koponya " padkás sírra is utalhat. 515 „Koponya alatt kávébarna nemez-anyagból készített [...] kun süveg." Zalotay Elemér helyszínelése, 1955. KJM RA 69.294; ArchÉrt. 84. 1957 89.; A süveg ma már nincs meg. 516 Dombóvár 176. sír. A középkorú férfi feje alatti posztósüveg „ily módon a koponya alátámasztására is szolgált. " GAÁL Attila 1982 151., 174. és SO.j.; DOMONKOS Ottó 1962 517 A bácsalmási 449. sírban csúcsos tetejű padkakoporsóban felnőtt nő feküdt. Ruhájának nyakszegélyét bronzdrótos paszomány díszítette, a nyakánál levő bronzgomb kétszer akkora volt, mint a temető többi gombja. Elképzelhető, hogy az agyagtégla a sírhalmon volt, s annak beroskadásakor került a sírgödörbe. Ld. a Sírok betemetődése és a Sírjelek c. fejezetet is. 518 „Zalotay négy katymári sír feltárásakor a következőket figyelte meg: 68. sír: 'A padkán vékonyabb, hengeres fakorhadékok jelentkeznek. Mindig a váz fölött. Annak jele, hogy a holttest valami laza rözsefélével le volt födve'; 69. sír: 'rőzseborítás korhadéka a váz fölött'; 73. sír: 'Nyújtott férfi-váz, rőzseborítás fakorhadékaival'; 77. sír: 'Köröskörül padkás, azon rőzseborítás fakorhadékai '. Sajnos az ásatási dokumentáció nem tartalmazza a részletes leírásokat, rajzokat - s nem történt meg a sírok átvágása sem -, így nem tudható, hogy az egyébként is inkább a 'padkán ', tehát nem a padkakoporsóban fekvő holttest körül megfigyelt 'vékonyabb, hengeres fakorhadékok' miért éppen a holttest rőzsével való letakarását asszociálták az ásótokban, arról nem is beszélve, hogy több mint 300 év után valóban ilyen, azaz meghatározható módon megmarad-e a rőzse nyoma. " WICKER Erika 2003a 31. 39.j.; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 110. 519 GAÁL Attila 1982 164-165.; A 2. pontban jelzett "fakeret" elvileg jelezhet ácsolt koporsóládát, s ezt alátámaszthatja, hogy az ide tartozó négy sírgödör vízszintes fenekű volt. Bizonytalan ugyanakkor, hogy a sírok leírásánál jelzett „fehér, gombafonálszerű elszíneződés" valóban fára utal-e. A sírleírásoknál Gaál Attila úgy fogalmaz, hogy ez „a halottat körülvevő valamilyen szerves anyagból képződött", s csak a 246. sírnál jelez kevés famaradványt. A halottak takarásának tárgyalásakor már fakeretet említ, bár itt a 11. sírnál jegyzi meg, hogy „kevés, fára utaló elszíneződést a váz alatt a sírfenék közelében is találtunk. " GAÁL Attila 1982 135., 157. 520 GAÁL Attila 1982 165.; 140. sír: „A váz bal oldalán a padkán négy ferde irányú, 3-5 cm átmérőjű csík látszik, melyek megfelelői a váz jobb oldalán is előkerültek". 254. sír: „A váz szerinti bal oldalon a koponyával és a térdizületekkel egy vonalban a padkákra támaszkodó gerendák vagy vastag deszkák nyomait találtuk. " GAÁL Attila 1982 148., 158.; Előbbi sírnál a padka viszont csak 10 cm mély volt, utóbbinál a leírás nem jelez padkamélységet. U.ott 521 Katymár 3. és 5. sírok. Lepellel való takarásra bizonnyal azért gondolt Zalotay Elemér, mert nem talált fanyomokat. Ez azonban még a koporsószeges sírok esetében is gyakran előfordul. Ellentmondásos viszont, hogy később e „vízszintesen haladó " lyukakról azt írja: „ferde irányból közelítették meg a vázat magában foglaló sírüreget. " WICKER Erika KŐHEGYI Mihály 2002 45-46.; Előbbi esetben ugyanis a halottat vízszintesen, utóbbiban ferdén fedték be. Mindkét módra, bár nem karószerkezettel, hanem deszkalapokkal, a bácsalmási temetőben is találtunk példákat.
