Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

* A fentiekben a szokásos régészeti terminológiát használtam a sírformák jelölésénél. A néprajzi szakirodalom ugyanakkor nemigen használja „padkás" sír fogalmát, ez a sírkiképzés a néprajzban fenékpadmalyosnak nevezett sírformával azonos:

450 „Országszerte ismert volt a Dunántúl nyugati részét kivéve a padmalyos temetkezés. A sírgödörbe oldal- vagy fenékirányba üregeket ástak (oldal-, fenékpadmaly), melyet gerendákkal, deszkákkal béleltek ki. "

451 A sírok padmalyos kiképzését az indokolta, hogy ugyanabba a sírgödörbe több halottat lehessen eltemetni. Az elsőként eltemetett családtag a sírfenékbe ásott mélyedésbe vagy - padozással, padozattal készített padmaly esetén

452 - az egyik oldalba vágott fülkébe került, az utána elhunytak a másik oldalra és a fenékpadmaly fölé.

453 Az egész magyar nyelvterületen általánosan elterjedt oldal- és fenékpadmalyos sírok tehát gyakorlatilag kriptaként szolgáltak.

454 A padkásán és padmalyosan (oldalfülkésen) kiképzett rác-vlah sírokba viszont csak egy halottat temettek. Eltérnek a feltárások során megfigyelt padkás sírok a néprajzból ismert fenékpadmalyosoktól abban is, hogy utóbbiakban koporsóban temetik el a halottat. Ezzel szemben a rác-vlah sírok fenekének mélyedéseiben zárt faládának nincsenek nyomai, ezt egyébként a viszonylagos sekélység (10-20 cm) és a gyakran teknőszerü fenékkiképzés nem is tenné lehetővé. Ezek a mélyedések lényegében a koporsó alsó részére emlékeztetnek. Hasonló megállapításra jutott Zalotay Elemér is: „Hogy a sírkiképzésnek ebből a módjából kevés fantáziával is gondolhatunk koporsóra, az igen természetes. ,A5S Korek József is felfigyelt arra, hogy „a sírgödör alakja teljesen fedi a koporsó mai formáját, ezzel helyettesítették a koporsót. "

456 Mivel mindezek alapján a „néprajzi" és „régészeti" fenékpadmalyos-padkás sírok között - a szóhasználaton kívül is - alapvető eltérések vannak, szükséges, hogy e különbségekre elnevezésük is utaljon. Ezért a rác sírok fenekébe vájt, általában teknőszerü mélyedést a hozzá tartozó és alább ismertetendő fedésekkel együtt „padkakoporsónak" neveztem el. A régészek által padmalyosnak nevezett sírforma - lévén ezekbe egyetlen halottat temettek el, és az oldalfülkéket általában lejtősen képezték ki, - nem felel meg teljes egészében a néprajzból ismert oldalpadmalyos síroknak. Különbség az is, amit a padkásán kiképzett síroknál jeleztem: az ide tartozó rác sírok sohasem koporsós temetkezések. így tehát az oldalfülke - akárcsak a padka, - magát a koporsót helyettesíti, ezért a rác-vlah sírok lezárt oldalfülkéjét a továbbiakban „padmalykoporsónak" nevezem.

457 III.3. A HALOTTAK SÍRBA TÉTELE III.3.1. KARHELYZETEK Bár a magyarországi 10-11. századi és a középkori temetőkben is előfordul, hogy a halottak karját nem a test mellett nyújtva helyezik el, hanem a derék táján vagy olykor a felsőtesten,

458 a rác450 BALASSA Iván 1989 33. 14. rajz 451 TÁTRAI Zsuzsanna 1987 446-447. 452 „Az ilyen, padozattal készített padmalynak többféle változata ismeretes. Van olyan, hogy a sírgödörbe kb. 90 cm-re lábazatot hagynak. Erre ráhelyeznek keresztbe mindenféle rögzítés nélkül három gerendát, és ezt ledeszkázzák 2 m hosszú deszkákkal. A másik módja, amikor levernek a sírba három pár gerendát úgy, hogy a vége a gerendáknak kb. 10 cm-rel magasabbra essen, mint a koporsó magassága. Ezekre keresztbe ráerősítenek három gerendát, és így fektetik rá a deszkákat. Van olyan változat is, amikor a sírgödör falába egymással szembe három pár lyukat fúrnak, és ezekbe pászítják bele a gerendákat, és végül ezt deszkázzak le. " FELHŐSNÉ CSISZÁR Sarolta 1986 114.' 45J A beregi Tiszaháton „a padmalyt úgy készítették, hogy a sir oldalába a sír aljával megegyező szinten, a koporsó magasságától 10-20 cm-rel nagyobb lyukat vájtak. Olyat, hogy a koporsót ide be lehessen csúsztatni. Ilyet a sír mindkét oldalába vájhattak. Annak, hogy mikor melyik oldalra ásták az első padmalyt, nem volt különösebb jelentősége. " FELHŐSNÉ CSISZÁR Sarolta 1986 113-114. 454 ,, Többnyire egész családokat temetlek a padmalyos sírba. " TÁTRAI Zsuzsanna 1987 446-447. 455 Zalotay Elemér a temetkezési szokást úgy értelmezte, hogy a temetőben földbe vájt koporsószerü üreg ősi szokás maradványa, és azt célozza, hogy a temetés „rítusa [...] sokkal nagyobb" legyen. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 44.; Véleményem szerint viszont a szokás kialakulása a padkásán és padmalyosan kiképzett sírok elterjedési területének földrajziéghajlati viszonyaival és vallási hagyományaival magyarázható. 456 KOREK József 1994 181. 457 A padka- és padmalykoporsó elnevezést először a katymári temető feldolgozásakor használtam. WICKER Erika KŐHEGYI Mihály 2002 42-43. 458 A 10-11. századi karhelyzeteket és azok balkáni párhuzamait legutóbb Takács Miklós vizsgálta. Dolgozatában a hódoltság kori temetőkre nem tér ki részletesen, mivel szerinte „a 16-17. századi párhuzamok [ ...J elsősorban azáltal bírnak jelentőséggel, mert felhívják a kéztartásokkal foglalkozó kutatóik figyelmét arra, hogy Bulgárián kívül a Balkán középső és nyugati