Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN

lehetett már e pusztán. "

231 Ludas (Ludas, SCG) viszont a maga 28-29 hánés nagyságával jelentős és folyamatosan lakott település maradt.

232 Kalocsa környékén további hat településen is rácok laktak a 16. század utolsó harmadában. 3 Közülük „három falu népessége - a korábbi színmagyarból teljesen délszlávvá lett. "

234 E három település Éld, Ságod és Jobbágyi, de délszláv lakosságot említenek a defterek Nádudvaron, Hajós/Hetős Szentgyörgyön és Orbágyon is. A települések közül - a mai falu- ill. határrész-név alapján - problémamentesen azonosítható a bajai náhijébe tartozó Nádudvar-Nádudvar

27,5 (a mai Nemesnádudvar) és a kalocsai náhijébe tartozó Ságod-Ságot™ (Sükösd Ny-ÉNy). Ild feltehetően nem a Duna melletti, Fájsz környéki Élddel,

237 hanem az Ild/Eld/Hild-Ilde névalakban szereplő, a mai Hajós nyugat-délnyugati határában fekvő Hilddel azonos. A korábban pusztaként nyilvántartott településen 1570-ben délszlávok laktak.

238 Ekkor öt hánet, 1578-ban 18 (más adat szerint 17) adófizető háztartást tartottak számon.

239 Ha nem is az azonosítása, de egymáshoz való viszonya bonyolultabb annak a két településnek, melyeket a középkorban és a törökkor folyamán Orbágy ill. Hajósszentgyörgy/SzentgyörgyÍOrbágyszentgyörgy-Hajós Szengyörgy néven jelöltek az írott források.

240 Utóbbit ráadásul olykor Hetős Szentgyörgynek is nevezték. 1578-ban délszlávok lakták, 1580-ban vegyes magyar-délszláv,

241 tíz év múlva megint csak délszláv lakosai voltak.

242 A település kétségkívül a mai Hajóssal azonosítható.

243 Orbágy faluban 1578 táján öt háne, 1580 körül szintén öt háne, ekkor már biztosan délszláv lakost tartottak számon.

244 A települést teszik a mai Hajós délkeleti határába is, ezen a helyen azonban a hódoltság alatt már puszta Csákányfő, egykori templomos falu feküdt.

245 Orbágy/Orbágyszentgyörgy nevét feltehetően a Hajós-Érsekhalma déli részén levő Szentgyörgy határrész őrzi. Jobbágyi falu esetében kérdéses, hogy nyolc hánés lakossága 1570-ben valóban teljesen délszláv volt-e.

246 A középkori Jobbágy-Jobbágy Szentmiklós, a bajai náhije későbbi Jobágy pusztája 231 IVÁNYI István 1907 III. 124. 232 IVÁNYI István 1919 1. 93.; ENGEL Pál 2002 2j3 Vass Elöd általában az 1548-1578 közötti tahrir-. timár- és dzsizje-defterek adatait közli, és öt településnél jegyzi meg, hogy ott bizonyos időszakban délszlávok laktak. VASS Előd 1980; Csorba György az 1570. évi tahrir deftert vizsgálja, és három falunál jelez délszláv lakosságot (köztük Jobbágyi Vass Elődnél nem szerepel délszlávok lakta faluként). CSORBA György 2000 166. 234 CSORBA György 2000 166. 2,:> 1548-ban 16 háne, 1552-ben „19 hane és 9 új hane és 1 bíró", 1560-ban („másik Csanád" faluként is említik) 37 háne, ekkor szultáni hász-birtok., 1570-ben 13 háne. VASS Előd 1980 170.; 1578-ban kilenc háne. ENGEL Pál 2002; 1620-ban 22 háne. VASS Előd 1980 170. 236 1 548 és 1560: négy háne, 1570: „Ságod nevű másik Dorogház f. délszláv lak.-gal és Mehmed Efjendi Berénföd majorjával." VASS Előd 1980 172.; 1570: Ságod, 13 háne. CSORBA György 2000 175.; 1578: „Ságot=Ződegyház", 24"háne. ENGEL Pál 2002 237 VASS Előd 1980 163. 238 CSORBA György 2000 166. 239 VASS Előd 1980 163.; CSORBA György 2000 166.; ENGEL Pál 2002 240 ENGEL Pál 2002 241 VASS Előd 1980 164.; HEGYI Klára 2007 I. 310. 242 VASS Előd 1980 164.; 1548: (külön Hajós) 12 háne és (külön Szentgyörgy) 8 háne; 1560: (Hetös Szentgyörgy) 22 háne; 1570: Hetős Szentgyörgy együtt Szentgyörgy és Kékős (=Kéles - WE) pusztával 14 háne; 1578: „22 háne délszláv Kékös psz.-val"; 1580: 22 háne; 1590: 12 háne. U.ott; Más források 1578-ban 21 hánét jeleznek. ENGEL Pál 2002 24j A középkori - kora újkori Hajóst jelen ismereteim szerint a téglagyári lelőhellyel azonosítom. WICKER Erika 2004 64.; Adattár 55. lelőhely 244 1 548: 10 háne; 1560: 9 háne; 1570: 3 háne; 1580-82: „5 hane délszláv lakos". VASS Előd 1980 171.; 1578: öt háne, de nem tudni, délszlávok voltak-e. ENGEL Pál 2002 245 Az érintett terület neve ma Csákányi/Csákányosi földek, a falu temploma a Hajósi pincék keleti részén, a magaspart peremén állt. WICKER Erika 2004 64. és Adattár 54. lelőhely; WICKER Erika - KNIPL István 2005 42-43.; WICKER Erika KNIPL István 2006 113-115.; Csákánfa már az 1560-as tahrir defterben puszta, az azévi timár defter szerint akkor Mehmed bin Musztafa timár birtoka. VASS Előd 1980 161.; A közeli Kalocsán, a várban az 1543-as zsoldlista szerint két Musztafa Mohamed szerepelt (VELICS Antal - KAMMERER Ernő 1886 I. 7-8.), talán egyikük azonos a későbbi timár-birtokossal. 246 Csorba György délszláv lakosokat jelez. CSORBA György 2000 166.; Vass Elöd nem említ itt délszlávokat 1570-ben. A falu nagysága: 1548-ban hat háne, 1560-ban 11 háne, 1570-ban nyolc háne, 1578-tól puszta, soha többé nem népesül be. VASS Előd 1980 165.