Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

I. A HÓDOLTSÁG KORI RÁC-VLAH NÉPESSÉG TEMETŐINEK KUTATÁSA

pességet, 1 - beltenyészetük és elszigeteltségük következménye lehetett. Minderről az antropológiailag már eddig is jól kutatott bácsalmási temető is tanúbizonyságot tehet.

9 Azt már korábbi vizsgálatok is igazolták, hogy a dombóvári és a bükkszállási népesség egymáshoz igen hasonló volt:

99 „a két sorozat [...] azonos eredetűnek tartható. "

10

° A többi jelenleg ismert, balkáni eredetű népesség (Győr-Gabonavásártér, Bácsalmás-Oalmás, Madaras-Bajmoki út, Katymár-Téglagyár, Bátmonostor-Szurdokpart, Csávoly-Határ út, Zombor-Bükkszállás) átfogó antropológiai vizsgálata a közelmúltban kezdődött a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kara Embertani Tanszékén;

101 a vizsgálatok befejezése éppen e kézirat zárásával esett egybe. Az öszszesen 889 csontvázleletet érintő kutatások jelenlegi eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: „A négy nagy esetszámú (Győr—Gabonavásártér, Bácsalmás-Oalmás, Madaras-Bajmoki út, Zombor-Bükkszállás) temető embertani anyagának metrikus adataira alapozva, számos késő középkori összehasonlító anyag bevonásával, klaszteranalízist alkalmaztunk, melynek alapján megállapítható, hogy a rác-vlah temetők többsége egy klaszterbe tömörül (Bácsalmás-Oalmás, Dombóvár-Békató, Zombor-Bükkszállás, Esztergom-Szentkirály), és a többi magyarországi temető közül közelebbi kapcsolatot Taliándörögd és Nagytálya mutat. A Győr-gabonavásártéri temető az előző csoporttal közeli hasonlóságot mutató klaszterbe került, melyben főleg késő középkori magyar temetők tömörülnek. A leletegyüttes viszonylag nagyobb távolsága a többi rác szériától annak kevert népességével magyarázható. A többi rác anyaggal ellentétben Madaras-Bajmoki út a rácok, illetve a rövid koponyájú magyar etnikumú szériák klaszterétől távol eső, közepesen hosszú koponyájú csoportba került. Ennek magyarázata, hogy a régészeti adatok alapján a temetőt már az Árpád-korban elkezdték használni, a későbbiekben pedig a környékre települő rácok is ide temetkeztek, a szériában tehát közel azonos a rövidfejű (feltehetően rác) és a hosszú koponyájú (feltehetően Árpád-kori) elemek száma, ami a méretátlagokra épülő statisztikai elemzés eredményét torzítja. A romániai, illetve délszláv temetőkkel való esetleges párhuzamok kimutatásához, valamint a rácok eredetére vonatkozó kérdéseink megválaszolásához összehasonlító anyagként román, illetve délszláv temetők adatait használtuk az elemzéshez. A vizsgálatba bevont temetők közül csupán egy, a dél-boszniai Raska Gora mutat párhuzamot a Magyarországon letelepedett idegen népességekkel. A rácok eredetének feltárására vonatkozó kérdésünk - kielégítő mennyiségű összehasonlító adat hiányában - megválaszolatlan maradt. Ehhez további vizsgálatok szükségek, elsősorban délszláv adatok felhasználásával. A csontvázleletek patológiai vizsgálatának eredménye rámutatott, hogy a vizsgált népességek életmódjukat tekintve két csoportba sorolhatók: egy békés körülmények közt élő földművelőállattenyésztő (pl. Bácsalmás-Oalmás és Madaras-Bajmoki út) és egy időnként harci tevékenységet is folytató csoportba (pl. Győr-Gabonavásártér és Zombor-Bükkszállás). Az elemzett leletegyüttesek, különösen a bácsalmási népesség körében megfigyelt nagyszámú, fertőzéses eredetre utaló, kezdeti stádiumú csontelváltozás legyengült immunrendszerre utal. A Magyarország területén élő idegen ereAz antropológiai szempontból vizsgált temetőkben egyebek mellett kimutathatók ízületi elváltozások, gerincoszlopi rendellenességek, tuberkulózis. Dombóvár: ÉRY Kinga 1982 237-241.; Esztergom: TÁNCZOS Nándor 1993 154-155.; Bácsalmás: HORVÁTH, G. - MOLNÁR, E. - KOVÁCS, J. - WICKER, E. - BÉRATO, J. - PÁLFI, Gy. 1994; PÁLFI, György MOLNÁR, Erika - BÉRATO, Jacques - WICKER, Erika - DUTOUR, Olivier 1996; PÁLFI György - ARDAGNA, Y ANN 2002 97 ÉRY Kinga 1982 248.; Az „Esztergom-Rozmár határrészen eltemetett népesség tagjai között szoros genetikai kapcsolat állhatott fenn. " TÁNCZOS Nándor 1993 171.; A bácsalmási népességre is „fokozott endogámia " jellemző. PÁLFY György - ARDAGNA, Yann 2002 243. 98 A SZTE TTIK Embertani Tanszékén az elmúlt közel másfél évtizedben Marcsik Antónia, Molnár Erika és Pálfi György témavezetésével számos szakdolgozat ill. PhD-disszertáció készült, melyek a bácsalmási temető antropológiai szempontú elemzésével foglalkoztak. 99 Az esztergomi népességet vizsgáló Tánczos Nándor nem talált szoros kapcsolatot a bükkszállási és dombóvári rácokkalvlahokkal (és a többi nyolc „Kárpát-medencei középkori sorozat"-tal): „A népességre általában magas lermek és nagyfokú rövidfejűség (hyperbrachykrania) jellemző. [...] a rozmári minta az eddig ismert anyagban párhuzam nélküli, ugyanis koponyájuk szélesebb, arcuk rövidebb és magasabb a már vizsgált sorozatokénál. " TÁNCZOS Nándor 1993 171. 100 ERY Kinga 1982 246. 1 Tematikus OTKA pályázat: „Török hódoltság kori idegen etnikumok összehasonlító embertani elemzése". Száma: K49614. Pályázati periódus: 2005-2007. Témavezető: Molnár Erika, senior kutatók: Marcsik Antónia, Hegyi Andrea (SZTE TTIK Embertani Tanszék), Wicker Erika (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeuma, Kecskemét), PhDhallgató: Lovász Gabriella (SZTE TTIK Embertani Tanszék, Városi Múzeum Szabadka/Subotica, SCG).