Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN
Megjegyzés: A lelőhely közelében okleveles forrásokból ismert településről nincs tudomásunk. 1511 Tőle északnyugatra Rekettyés, keletre Füzes egykori falvak, a középkor végén puszták találhatók, viszonylag nagy távolságra. 83. KUNFEHÉRTÓ - KOVÁCS TANYA: Település Rendkívül gazdag középkori leletet gyűjtött össze Trillsam Márton a tanya környékéről, mely főleg edénytöredékekből és vastárgyakból (szögek, szerszámok) áll. 151 Biczó Piroska leletmentése is igazolta, hogy a területen számottevő nagyságú település létezett az államalapítást követő évszázadok sois 13 ran. Megjegyzés: A lelőhelyet egyes helytörténeti kutatók Árokegyháza/Árokháza/Árikház középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta településsel azonosítják. 1514 84. KUNFEHÉRTÓ - PÁNDI TANYA: Temető „A tanyától E-ra sok, sorban fekvő csontvázat találtak még a háború előtt, amikor a földet forgatták. Mellékletet nem láttak a csontvázak mellett. [...] Közvetlenül a Pándi-tanya mellett (északra) találtam néhány elszórt emberi csontot. " 151S Megjegyzés: A lelőhely nem köthető írott forrásokból ismert településhez. 85. KUNFEHÉRTÓ - TEMPLOMDOMB: Település, templom és temető Egy 2-3 m magas, kerek, 25 m átmérőjű dombon szántáskor tégladarabok, embercsontok, edénytöredékek kerültek elő. „A domb környékén az egykori falu házhelyeit is ki lehetett venni. " 1516 A következő évben lefolytatott leletmentés alapján „megállapítható, hogy a Templomdombon egy XIV. század végén — XV. század elején kezdődő temetőt tártunk fel, mely a XVI. század legvégén szűnt meg. A vetésben rajzolódó két sor ház között, a falu E-i harmada táján állott a templom. A templom dombján előbb temettek, s csak később építettek ide templomot. Lehetséges, hogy a temetkezés már a XIV. század vége előtt megkezdődött, de a későbbi sírok a korábbiakat tönkre tették, a meglévőkről pedig - melléklet híján - nem állapítható meg pontos koruk. A területet kerítés vette körül, melyen kívül nem temettek, sőt, a kerítésfal közelébe sem kerültek sírok. Megfigyelhető volt, hogy a sírok csoportosan helyezkednek el, és feltételezhető, hogy nagycsaládi vagy családi sírhelyek voltak a temetőben. " A feltárt 56 sír túlnyomó része közeikori bolygatás során sérült. Melléklet csak néhány sírban volt. Jellegzetes leletek: párta, koporsószegek, párizsikapocs, gyűrű, vascsat. Olykor szeg nélküli deszkamaradványok utaltak a halottak védelmére. 1517 Megjegyzés: A lelőhelyet Nagy Szeder István - forráshivatkozás nélkül - Szentgáll faluval azonosította. 1518 Környékén viszont csak Fehértó és Rekettyés, a török korban már pusztává vált településekkel számolhatunk. TJM RA 11.676; 12.657 1511 Szentgáll település Engel Pál térképén nem szerepel. 1512 TJM RA 12.612; WICKER Erika - TRILLSAM Márton 1992 37. 15,3 Biczó Piroska ásatási dokumentációja, 1975. RégFüz. Ser.I. No. 29. 1976 9. 1514 „a Fehér-tóból a Várhely lapos felé vezetett régi árok mentén is volt egy Árokegyház nevű falu " (Nagy Szeder István), „ebben látom egyik legrégibb középkori falunknak, Arokegyházának nyomát." (dr. Nagy Lóránt). WICKER Erika - TRILLSAM Márton 1992 37.; Engel Pál térképén Árokháza Felsőszentiván északkeleti határában szerepel. ENGEL Pál 2002. 1515 Trillsam Márton gyűjtése. WICKER Erika - TRILLSAM Márton 1992 38. 1516 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1962. TIM RA 194-2001 1517 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1963. KJM RA 200.891; RégFüz. Ser.I. No. 17. 1964 92. 1518 „Fehértó pusztán, a tó déli végén romjaiban még ma is feltalálható templomról megállapíthatjuk, hogy az Szent-Gál nevű falu temploma volt. " In: WICKER Erika - TRILLSAM Márton 1992 33.
