Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

I. A HÓDOLTSÁG KORI RÁC-VLAH NÉPESSÉG TEMETŐINEK KUTATÁSA

újabb sírokat bolygattak. Fehér Géza a környéken nem talált templommaradványt. A soros temetőről csak a munkások elmondása alapján jegyezte fel, hogy az egyik koponyán „köröskörül zöld patinanyomok voltak, ezek minden bizonnyal bronz pártától eredtek. [...] sehol nem került elő koporsószeg, koporsó, famaradvány. "

65 Négy évvel ezután szabályos sorokból álló temetőrészt találtak ugyanitt. Kőhegyi Mihály a melléklet nélküli, északnyugat-délkeleti tájolású sírok alapján a temető használatának felső határát a török időkre tette.

66 Feltehetően a középkori Ild/Éld/Hild—

Ilde faluba települő rácok temetőjével azonosítható.

67 JAN OS H ALM A-C sorba telepen építkezés során melléklet nélküli, nyugat-keleti tájolású sírokat bolygattak, melyekben az alkarcsontok a vázak deréktáján feküdtek. Templomot jelző tégladarabokról nem tudunk, bár a helyszínt régész nem látta.

68 Akár a jankó/jankószállási rácok, esetleg a közelben egykor állt Jankofdsa palanka temetője is lehetett. A JANOSHALMA-gyékényesi temetőről is csak egy helytörténeti munka tudósít. Egy löszdombon melléklet nélküli sírokat tett tönkre az agyagkitermelés. A halottakat olykor „ vastag, ácsolt koporsók "-ban temették el, templomnyomokról nincs híradás.

70 A lelőhely azonosítása egyelőre kétséges: lehet a jankó/jankószállási hódoltság kori rác népesség hagyatéka, esetleg azoké, akik a Jánoshalma környékére feltételezett Arokháza-Arikház faluba települtek.

71 JANOSHALMA-Hergyevicán egy soros temető néhány nyugat-keleti tájolású sírja került elő. A vázak állítólag melléklet nélküliek voltak, és csak „egyetlen határozottan felismerhető koporsónyom "

72 maradt meg. Templom tégláiról nem szól a híradás. Tekintve azonban, hogy a helyszínt szakember nem látta, hasonlóan a többi jánoshalmi lelőhelyhez, az adatok kritikával kezelendők. A lelőhely elvileg lehet a Szente-hergyavicai balkáni népesség hagyatéka.

73 KATYMAR-Olegyen, Fekete tó mellett 1953-ban négy nyugat-keleti irányítású sírt találtak, de a Lakatos Pál által végzett leletmentés során további sírok nem kerültek elő.

74 1960-ban Kőhegyi Mihály járt a helyszínen, és a homokbányában további csontokat látott, melyek alapján a középkorra keltezte a lelőhelyet.

75 Mivel templommaradványokat nem említett, elképzelhető, hogy a Lengyel/lengyani rácok temetőjét bolygatta a földmunka.

7 KISSZÁLLÁS-Hármasút (Hármashatár)

77 lelőhelyen 1955-ben egy helyi lakos „ezüst félholdat ásott ki, mely piros kövekkel volt kirakva. " A helyszínelést végző Zalotay Elemér megállapította, hogy „a jelenlegi felszín alatt 150 cm-re, a porhanyós löszben sírok vannak, deszkanyomokkal. [,..] A keményfa deszkamaradványok is erősen avultak. [...] Nem koporsó-maradványok, hanem sírbéllelésből valók. Koponya alatt kávébarna nemez-anyagból készített [...] kun süveg. [...] Váz ujján sárgaréz gyűrű volt, ezt azonban találók szétdarabolták, azt sem lehetett megállapítani, fejes volt-e, közlésük szerint kis kerek feje volt. "

78 Mindezek és a templom hiánya alapján feltételezhető, hogy a lelőhely a közeli Máda elnéptelenedett magyar faluba települő balkáni lakosság temetője lehetett.

79 MADARAS-Bajmoki úton 1960-ban és 1975-ben Kőhegyi Mihály egy Árpád-kori templomot és annak közelében 106 sírt tárt fel, melyek alapján folyamatos temetőhasználatot feltételezett a 11 — 65 Fehér Géza ásatási dokumentációja, 1957. TIM 163-2001, RégFüz. Ser.I. No.10. 1958 56. 66 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. RégFüz. Ser.I. No.15. 1962 86-87.; TIM RA 165-2001 67 WICKER Erika 2004 63.; Adattár 52. lelőhely 68 KARSAI Ferenc 1974 18. 69 WICKER Erika 2004 65-66.; Adattár 58. lelőhely 70 KARSAI Ferenc 1974 19.; Mivel a lelőhelyen régész nem járt, feltárás nem történt, kérdéses, hogy a famaradványok ácsolt koporsók avagy padkás sírok fedésének maradványai. 71 WICKER Erika 2004 66.; Adattár 60. lelőhely 72 KARSAI Ferenc 1974 16.; KARSAI Ferenc - TRILLSAM Márton é.n. a-b. 73 WICKER Erika 2004 66-67.; Adattár 61. lelőhely 74 Lakatos Pál ásatási dokumentációja, 1953. TIM RA 180-2001; ArchÉrt. 82. 1955 99. 75 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. TIM RA 177-2001; RégFüz. Ser.I. No. 15. 1962 87.; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 65. 76 WICKER Erika 2004 72.; Adattár 71. lelőhely 77 Korábbi véleményemet, mely szerint Kisszállás-Hármasút és Kisszállás-Templomdomb azonos lelőhely lenne (WICKER Erika 2004 75.), ma már - a lelőhelyek és a leletanyag eltérő jellege miatt - kétségbe vonom. Adattár 79a-b lelőhely.; 1965ben a Templomdombnak nevezett részen Kőhegyi Mihály leletmentése eredményeképp egy „XI. században megkezdett temető és egy nyilván későbben (XIII-X1V. század?) épült templom" vált ismertté. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1965. TJM RA 9.260; RégFüz. Ser.I. No. 19. 1966 63.; A két lelőhely egymáshoz való pontos viszonya nem ismert. 78 Zalotay Elemér helyszínelése, 1955. KJM RA 69.294; ArchÉrt. 84. 1957 89. 79 Bár Kőhegyi Mihály nem jelezte, a templomdombi lelőhely azonosítható a még ma is határrész-elnevezésként élő középkori Máda faluval.