Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN

a vasútépítéskor semmisültek meg. [...] nem látom szükségesnek a munkálatok beszüntetését és leletmentés megindítását. "

,388 Két év múlva „újabb turkálás nyomai, szétszórt csontok stb. látszanak. [...] Döme Ottó (tanár - WE) folytatott itt 1958-ban és most júniusban 'ásatásokat'. [...] Döme kijelentette, hogy ö dr. Zalotay Elemértől kapott 1958 augusztusában engedélyt az ásatásokra. [...] Szóban és írásban megtiltottam a további áskálódást. "

1389 Megjegyzés: Büked/Bikity/Biked középkori, a hódoltság korában rácok-vlahok lakta településsel, esetleg a közeli Töttösszentgyörgy középkori, a hódoltság korban pusztává lett faluval azonosítható. BÁCSBORSÓD 21a. BÁCSBORSÓD - JULISKA DOMB: Temető Homokbánya nyitásakor feltehetően „az egykori község" temetőjét találták meg, „a sírok XVIIXVIII. századinak látszanak. "

1390 Megjegyzés: Nem tudni, milyen jelenségek alapján történt a - feltehetően templom nélküli - temető datálása. Elképzelhető, hogy inkább Borsod/Borsot középkori, a hódoltság korában rácok lakta település rác-vlah temetőjével azonos. 21b. BÁCSBORSÓD - SERTÉSHIZLALDA: Temető 1951-ben emberi vázcsontok kerültek elő. A helyszínelés során a temető korát megállapítani nem sikerült, további vizsgálatokra, feltárásra nem került sor.

1391 Megjegyzés: Az ismeretlen korú temető oklevelekből is ismert településhez kötése a kevés adat alapján egyelőre lehetetlen. BÁCSSZENTGYÖRGY 22. BÁCSSZENTGYÖRGY - HATÁRDOMB: Település, templom és temető „Az 1762. évi Kovács-féle térképen Gyurity pusztának felső részében Gara felé templomrom van feltüntetve. "

I392 A környék legkiemelkedőbb dombján „világosan látszott a templom törmelékrétege és a kettévágott sírok metszete. Többől a csontok még jelenleg is kiállnak, némelyiken patina nyomait találtam. A domb tetején nagyszámú középkori cserép hever. A település tehát közvetlenül a templom körül, attól közvetlenül délre húzódott. "

I393 Megjegyzés: Kajánd középkori, a 16. század utolsó harmadában is lakott,

1394 vagy Nagy Georicz középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta településsel lehet azonos. 23. BÁCSSZENTGYÖRGY - SCHÄFERDOMB: Épület Homokbányászáskor egy téglasor és több kerámiatöredék került elő. A fal „korát megállapítani nem lehet. Középkori voltának ellene mond, hogy egyetlen emberi csontot sem találtam a bányában, azaz 1388 Dankó Imre ásatási dokumentációja, 1958. TIM RA 1-2001; Néhány hónap múlva Zalotay Elemér a bokodi általános iskola régészeti szakkörével leletmentett, de jelentésében nem ennek eredményeiről, hanem a bokodi határ domborzati viszonyairól értekezik: Zalotay Elemér jelentése, 1958. TI M RA 2-2001 1389 Kőhegyi Mihály jelentése 1960. TIM RA 3-2001 1390 Kőhegyi Mihály jelentése, 1985. KJM RA 90.681; H. TÓTH Elvira 1990 190. 1391 Sólymos Ede helyszínelése, 1951. A jelentés szerepel a TIM RA listáján, de maga a jelentés nem található. 1392 IVÁNYI István 1909 II. 109. 1393 Kőhegyi Mihály helyszíni szemléje, 1961. TIM 5-2001; RégFüz. Ser.I. No. 15. 1962 83. 1394 Kérdéses, hogy Kajánd azonos-e az egyik Pálffy-féle 1598-as oklevél „Bajánk" településével. Kajánd földrajzi elhelyezkedése ezt nem zárja ki.