Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN
leletek a Galamb utca házainak területén fellelt falmaradványokkal együtt a török vár előzményének tekinthető középkori magyar épületek meglétét igazolhatják. " 133v VÁRÁSATÁS: „Az idei ásatás eldöntötte, hogy Zalotay Elemér dr. teóriája aligha állja meg a helyét. Megásattuk és megnéztük az összes olyan helyet, ahol szerinte Árpád-kori falnak, Anjou-kori templomnak, török várfalnak kellett állnia. Megállapítottuk, hogy ezeken a helyeken csak XVIII. századi vagy újabb falak vannak. " A megkutatott területek: Széchényi u. 2/a (18-19. századi épület), Ferenciek kertje (18-19. századi épületnyomok, stb.), Parti u. 16. sz. (20. századi fal) és Bartók B. u. 3-6. sz. (19. századi, fal). 1338 Megjegyzés: Mivel az írott források szerint a bajai párkány a Béke (ma: Szentháromság) téren és környékén volt, csak alaposabb régészeti kutatás döntheti el, a fentiek közül mely lelőhelyek és jelenségek őrizhetik nyomait. BAJA - GANZ UTCÁJA (KÖLCSEY U.), ld. BAJA - NAGYTEMPLOM 3. BAJA - HARANGLÁB: Temető HARANGLÁB: „Földmunka során két XVIII. századi sír került felszínre. A temető István megye egykori temetője volt. " 133 DÓZSA GYÖRGY U.: „A 102-106. számú házak kertjében egy kissé emelkedettebb homokdombon temető terül el. " A soros temető három feltárt sírja koporsós volt, a vázak alkarcsontjai a deréktájon ill. a bordákon feküdtek. A szegek és pitykegombok alapján a temető használata „ a XV-XVII. század közé esik. " 134 ° „A temető István-megye nevű község temetője volt, melynek első említését 1580-ból ismerjük egy török defterből. " DANKÓ GÁBOR U. 6.: „Csontvázak kerültek elő. f...J koporsódeszka nyoma is előfordul. [...] Itt soros temetővel van dolgunk. A sírok Ny-K irányításúak. A környék közismert temetkezési hely. Néhány évtizede még egy harangláb is állott itt. (Innen kapta a köz a nevét). Miután tavalyelőtt megtaláltuk az egykori Istvánmegye nevű falu törökkori temetőjét, itt csak XVIII-XIX. századi temetkezésre számíthatunk. [...] Mentésnek értelmét nem láttam. " 1342 RÁKÓCZI U. 24-36.: „Feltártunk 2 sírt, melyekben bronzgomb, vasszegek és iszkábák voltak. A sírok XVIII. századinak látszanak. Nyilván ide is átnyúlóit még az a temető, melynek elején néhány évtizeddel ezelőtt még állott a harangláb. Lényegében tehát István-megye nevű falu temetője lehetett és egészen újkori. A további mentést ezért szükségtelennek ítéltem. " 1343 Megjegyzés: A négy lelőhely ugyanannak a temetőnek a része lehet. Használatának alsó és felső datálása bizonytalan. Feltehetően hódoltság kori rácok-vlahok (is) temetkeztek ide. Amennyiben templomra utaló nyomok csak a nagyfokú beépítettség miatt nem kerültek elő, első szakasza a középkori István megye/ István völgye településhez köthető. 1344 4. BAJA - HUNYADI U.: Temető VÖRÖSKERESZT TÉRI ISKOLA: Egy kiemelkedésről - melyet az 1900-as évektől töltésépítésekhez hordtak el - folyamatosan kerültek elő emberi vázcsontok. „Ha temető volt is ezen a helyen, úgy 1337 Zalotay Elemér helyszínelése, 1958. TIM RA 59-2001; H. TÓTH Elvira 1990 188. 1338 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1959. KJM RA 99.761. 1339 Kőhegyi Mihály jelentése, 1960. RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961 80. 1340 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960. TIM RA 35-2001 1341 Kőhegyi Mihály jelentése, 1960. RégFüz. Ser.I. No.14. 1961 80. 1342 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1962. TIM RA 48-2001 1343 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1964. TIM RA 44-2001 lj44 Istvánmegye Engel Pál térképén Istvánvölgye névvel szerepel, előbbi elnevezése az 1578-as defterben tűnik fel, ekkor István megyében 45 háne volt. Istvánvölgye falut azonban nem az Istvánmegyeként ismert településnél, azaz a mai bajai belterület északnyugati részén, hanem Bajától északkeletre, Csávolytól nyugatra tünteti fel. ENGEL Pál 2002; Iványi István is azonosnak veszi István megyét István völgye településsel. 1678-79-ben István völgye, 1724-ben már István megye elnevezéssel szerepel a falu. IVÁNYI István 1909 I. 79-80.
