Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

VI. KULTIKUS ÉS EGYÉB TÁRGYAK

kell, hogy a halott „a temetőben elfoglalt helyet megfizesse, eredetileg talán azért, hogy örök boldogságát megvásárolja. "

1263 A pénz sírba kerülésének módjáról részben mást jeleznek a régészeti és mást a néprajzi megfigyelések. Feltehetően a halott ruhájának a jobb felső zsebébe tették a BÁCSALMÁSI férfi túlvilági útra szánt pénzét - ez a szokás a hazai szerbség körében is ismert

1264 -, s a GYŐRI négy érem helyéből is arra következtetett az ásató, hogy „bizonyára a ruha zsebében voltak. "

1265 Utóbbinál tarsolyra is gondolhatunk, ahogy az ESZTERGOMI nő esetében Lázár Sarolta is ezt feltételezte.

1266 A BÁCSALMÁSI török akcse biztosan a gyermek szájában volt; ez a szokás a törökországi Çanklar faluban pl. a mai napig él.

1267 A szájba tett pénz szokását az erdélyi románok is ismerték: „Az én hazámban a szájba, a nyelv alá vagy a fogakra helyezik - és ugyanezt figyelte meg a Dunán túli területek románjainál a kiváló De Pindó. f...j Néhol a jobb kézbe helyezik a pénzt". '"

68 A néprajzi megfigyelések szerint a pénz gyakran a halott lehelyezése után kerül a sírba. A Nagyenyed (RO) környéki mócok pl. „a test hosszában egy botot helyeznek el, melynek hasított végére krajczárt tesznek. "

]

~

69 „Más helyütt meg a botja felső részébe metszett kis bevágásba egy krajcárt helyeznek, majd a botot a sírban fekvő mellé teszik, azt kívánva eképpen jelezni, hogy hosszú út vár rá, és meg kell fizetnie a vámot. "'~

70 Többnyire azonban a sírgödörbe dobják a pénzt. A törökországi Çubasi muszlim lakói körében éppúgy, mint a katolikus sokacoknál és a görögkeleti szerbeknél élt az a szokás, hogy „a gyászolók egy-egy pénzdarabot dobnak a sírba. "

1271 A DOMBÓVÁRI érmék helyzete (koponya, jobb kulcscsont, bal felkar, padka) alapján is feltételezhető, hogy ilyen módon került a halott mellé a túlvilági utat megkönnyítő pénz. Abból kiindulva, hogy a DOMBÓVÁRI sírokban egy korabeli osztrák és török pénz mellett két római érmet is találtak, Gaál Attila arra a következtetésre jutott, hogy nem a pénz aktuális értéke volt fontos, hanem „a hangsúly valamilyen pénz adásán volt."

v

~

12 Ezt igazolhatja a már említett BÁCSALMÁSI sír, melyben a török akcse mellett Árpád-kori érmét is találtunk. VI.2. KEGYTÁRGYAK Sem az észak-bácskai, sem a dunántúli falusi rác-vlah népességhez köthető temetőkből nem ismertek olyan leletek, melyek kétséget kizáróan vallási céllal kerültek a sírba.

1273 A kevés adat miatt bizonytalan, hogy a MADARASI „amulett "-tet, azaz egy ovális üveglapot, „szélén 2-3 cm szélesen bronzlemez foglalat "-tal, egyszerű csüngőként vagy ténylegesen kegytárgyként tették-e a sírba.

1274 Az egyik MONOSTORSZEGI „sírlelet-csoport

"-ban gyöngyök, kisgömbös tük és kaoricsigák mellett „ / db. Mária csodatevő kegyhely emlékérem " és „ / Mária koronáztatásának emléké1263 KAUSCH Henrik 1904 3. 1264 ,, a halott zsebébe néhány pénzdarabot tettek. " KAUSCH Henrik 1904 3. 1265 „Az 163 l-ben vert ezüstpénz (111. Ferdinánd főherceg garasa) talán véletlenül maradi a kabát felső zsebében. " WICKER Erika 1999 27.; MITHAY Sándor 1985 193. 1266 „A derekáról lecsüngő, vaspánttal merevített erszényébe vagy tarsolyába 9 db ezüstpénzt helyeztek". LÁZÁR Sarolta 1999 316. 1267 „Az Anamashoz tartozó Çanklar faluban a halott szájába tesznek pénzt, " BARTHA Júlia 1996 36. 1268 p^pp Ladislaus Basileus 1817 (2006) 125.; A balázsfalvi (RO) románok „a pénzt a halott jobbmarkába, feje, vagy párnája alá teszik. " MOLDOVÁN Gergely 1899 1007. 1269 A botnak az volt a funkciója, hogy arra „hosszú útjában támaszkodik a halott. " MOLDOVÁN Gergely 1899 1005.; Egyes vélemények szerint a romániai mócok „a maczedoniai móczok családjából szakadtak ki. " U.ott 769.; A halottnak való pénzadás szokását a környékbeli szász és magyar népesség körében nem jegyezték fel. WEINRICH Frigyes 1899 703-706.; LÁZÁR István 1899 555-559. 1270 PAPP, Ladislaus Basileus 1817 (2006) 125. 1271 A törökországi „Subasi faluban (Çankin) pénzt is dobnak a sírba". BARTHA Júlia 1996 36.; A katolikus sokacok „a behantolás kezdetén [...] dobtak pénzt a sírgödörbe". SAROSÁCZ György 1968 160.; „Mindhárom nemzetségnél (szerbek, horvátok, sokacok - WE) szokás volt, hogy a sírba aprópénz dobtak. A népi hiedelem szerint, amennyiben a sírban már valaki el van temetve, aki nem tartozik a rokonság közé, a megboldogult ezzel a pénzzel a sírhely megvásárlását bizonyította, " SAROSÁCZ György 2003 89. 1272 GAÁL Attila 1982 176. 1273 Legutóbb Béres Mária ismertette az óföldeáki templom körüli temetőben feltárt hat kegyérmet, melyek általában fiatalabb nők sírjából, a medencék tájáról kerültek elő. BÉRES Mária 2003 193. 1274 Madaras 63. sír: F., a sírban gyöngyösfejü bronztű és négy bronzgomb volt. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1975. TIM RA, leltározatlan Az ásató az üvegen látszó barna, s szerinte festéssel összefüggő nyomok alapján nyakba akasztott kegyképként értelmezte a tárgyat, mely azonban annyira töredékes, hogy eredeti szerepe ma már nem határozható meg.