Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

VI. KULTIKUS ÉS EGYÉB TÁRGYAK

lett feküdt.

12

" A MONOSTORSZEGI temető „ térrajz"-án külön is jelzett sírban „kösöntyűk" mellett állítólag érem is volt,

1252 melynek pontos helye ismeretlen, és a rendelkezésemre álló anyagban a tárgy nyomára sem akadtam. Az ugyanitt talált „Pénz csoport "-ban említett 11 (ma már csak kilenc) db érem másodlagosan felhasználva, átfúrva, fejfedő vagy ruházat díszeként esetleg nyakláncként került a sírba. A KATYMARI temetőből nem ismerünk érmeket, de ennek oka a temető igen nagyfokú bolygatottsága is lehet. Pénzek a korabeli dunántúli temetőkből is ismertek. Két DOMBÓVÁRI női sír közül az egyikben a koponyán Habsburg Rudolf weisspfennigjének 1576-1612 közé datálható, ezüstözött bronz hamisítványa feküdt, a másikban a felkarnál egy római kisbronzot találtak. Egy férfisírban a jobb kulcscsont mellett volt egy fél török akcse, egy gyermeksír jobb oldali padkájának közepéről Constantinus Gallus kisbronza került elő.

1254 A GYŐRI temető négy pénze egyetlen sír lelete volt: az 1567-ben, 1569-ben, 1573-ban és 1574-ben vert garasokat a felnőtt férfi jobb medencelapátján találták,

1255 talán az övre erősített tarsolyban, esetleg zsebben voltak. Az egyik ESZTERGOMI sírból kilenc db összetapadt, az 1526 és 1592 közötti időből származó pénz került elő, melyeket a nő „derekáról lecsüngő, vaspánttal merevített erszényébe vagy tarsolyába [...] helyeztek a túlvilágra való útravalóul. "

l2i6 A temető 1959-ben feltárt részéből további két ezüstpénz ismert, „melyek közül az egyiket talán 1538-ban verték. "

1257 A halottnak való pénzadás térben és időben széles körben elterjedt hagyomány, vallástól és etnikumtól függetlenül. Egyebek mellett ismert volt a középkori Boszniában,

1258 a késő középkori - kora újkori Szerbiában

125

^ és a ma is gyakorolják a muszlim vallású Törökország egyes vidékein.

1260 A hódoltság kori rácok és vlahok körében is ismert szokást többféleképpen magyarázzák. Gaál Attila a katolikus sokacokkal kapcsolatban jegyzi meg, hogy „a behantolás kezdetén avval a szándékkal dobtak pénzt a sírgödörbe, hogy az esetleg korábban odatemetettél szemben a sírhely megvásárlását a halott igazolni tudja. "

1261 Egészen hasonlóan gondolják egy mai török muszlim falu lakói is, akik „pénzt is dobnak a sírba, s ha korábban már mást is temettek arra a sírhelyre, többet tesznek, hogy osztozkodni tudjanak a másvilágon. "

1262 A magyarországi szerbek is úgy gondolták, ez a pénz azért „A temető korút a 144. sír érme határozza meg [...] II. Ferdinánd 1637-ben vert dénárja. A temető annyira egységes anyagot mutat, hogy kezdetét semmi esetre sem lehet a XVII. század kezdeténél korábbra tenni. " KOREK József 1994 183., 189. és II. t. 9.) 1 5 GUBITZA Kálmán 1899 84., 103.; „Kösöntyű "-nek a teljes megmaradt monostorszegi anyagban csak az állítólag a 3. sírban talált háromszöglemez-csüngős fülbevalópár felelhet meg, a 2450. lt.sz. kartonon ezen kívül csak egy gyöngysor és két kaoricsiga szerepel. (MNM Fotótár); Az ezzel azonos Korek-féle VI. csoportban sincs érem említve. KOREK József 1994 190. és V.t. 1-8.; A 2458.lt.sz. leírókarton „Pénz csoport" megjelöléssel az alábbiak szerepelnek: „11 db rézpénz, 4 nehezen olvasható, 7 db olvashatatlan. " A karton fotóján csak 5 nagyobb és egy kisebb érem szerepel. (MNM Fotótár) l25j Az Üveg- és fémdíszes fejékek, a Nyakékek és a Fém és üveg ruhadíszek fejezeteknél már említett „pénz-csoport " előkerülési körülményeiről csak annyit jelez a 2458. lt.sz. leírókarton, hogy sírban voltak. (MNM Fotótár); Azonos leltári számmal a zombori városi múzeumban ma kilenc db van meg. Az adatot Dragan Radojevic-nak (Sombor/Zombor, SCG) köszönöm. 1254 Dombóvár 52. sír: fiatal nő, a pénzen kívül más melléklete nem volt. GAÁL Attila 1982 138., 175. és 10. kép, III. t.; 255. sír: a padkásán kiképzett sírban fekvő fiatal nő ruházatához nyolc bronz és ón fülesgomb tartozott. U.ott 158., 175. és IX. t.; 256. sír: a férfinak más melléklete nem volt (a sírban talált állatcsont a betöltött földdel kerülhetett a gödörbe. U.ott 158., 175., IX. t.; 254. sír: a kisgyermek ruházatához tartozó fülesgomb elporladt. U.ott 158., 175. és IX. t. 1255 Győr 304. sír: M. A sírt a partfal omlása miatt csak részlegesen lehetett feltárni, de a medence körüli rész érintetlen volt. A sírból a négy érem kivételével más lelet nem került elő. MITHAY Sándor 1985 193-194. 1 56 Esztergom 34. sír: a sírban vas és bronz párizsikapcsok is voltak. A veretek: 1. Ferdinánd ezüstdenára (1527-1559?), Miksa két kopott ezüstdenára (1570-es évek), Rudolf ezüstdenárai ( 1578, 1579 és 1589, ill. 1592 - három db). A tarsolyt a jobb combcsont külső oldalánál talált vaspánt jelezte. LÁZÁR Sarolta 1999 313-314., 316. és 5. kép 17-22. 1257 LÁZÁR Sarolta 1999 307. 1258 Grborezi (BIH) kőládasíros középkori temetőjében sok 13-15. századi olaszt pénzt találtak. BESLAGIC, Sefik 1964. 1259 A 18-19. századra datált cvetovaci temetőben pl. igen nagy az ékszerként, díszítményként használt átfúrt pénzek száma, ugyanakkor mindössze három sírban találtak nem átfúrt pénzt: 115. sír: egy db; 283. sír: egy db a koponya előtt; 276. sír: egy db. SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1995 75.; U.ők 1998 59-60. '"

6(> A törökországi "Subasi faluban (Çankin) pénzt is dobnak a sírba [...] Çanklar faluban a halott szájéiba tesznek pénzt. BARTHA Júlia 1996 36.; A csak a 18. században iszlám hitre tért kazakoknál szokás, hogy „a kiválaszottak (sámánok, imámok) mellé tesznek zsebkendőbe kötött pénzt". U.ott 49. 1261 SAROSÁCZ György 1968 175-176.; Gaál Attila nyilvánvalónak tartja, "hogy ebben az esetben egy késői magyarázatkeresésről van szó, hiszen az obulusadás eredete sokkal régebbi időre nyúlik vissza, mint a temetők bezáródása és zsúfolttá válásának ideje. " GAÁL Attila 1982 176. 1262 BARTHA Júlia 1996 36.