Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

I. A HÓDOLTSÁG KORI RÁC-VLAH NÉPESSÉG TEMETŐINEK KUTATÁSA

A HÓDOLTSÁG KORI RÁC-VLAH NÉPESSÉG TEMETŐINEK KUTATÁSA

2 „A XVI-XVII. század régészeti emlékeit alig ismerjük [...] Ezektől az ásatok idegenkednek, mondván: a XVII. századi anyag igen fiatal és szegényes. " 3 Gubitza Kálmán az 1800-as évek végén pálos monostor romjait mentette a MONOSTORSZEGI

4 (Backi Monostor, SCG) Sziga szigeten, a „Sztara szela"-nak vagy „

Jägerhaus"-nak nevezett területen.

5 Az épületmaradványokat ismertető cikkeiből tudható, hogy a feltárás során „minduntalan sírokra" bukkantak, „melyekből különféle ékszertárgyak kerülnek felszínre"? ám ennél sokkal több figyelmet nem szentelt a temetkezéseknek.

7 A középkori rendház közvetlen közelében feltárt, általa következetesen „ kápolna "-nak nevezett építmény biztosan Árpád-kori templom volt, s a körülötte levő temetőből S-végű hajkarikák is előkerültek.

8 Néhány sírt azonban a „kápolna"-ha ástak,

9 azaz ezek a temetkezések jóval későbbiek az Árpád-kori templomnál. Az egyik ilyen „sírban kösöntyűk és egy érem találtattak. A női sírok réztűkben, dísztűkben, nyakékül használt átlyukgatott kagylókban, színes üveggyöngyökben bővelkednek. "

10 Ezeket a leleteket Gubitza sokac eredetűnek gondolta,

11 és úgy vélte: „habár csak néhány századra vezetnek is vissza bennünket: a sokácz népviselet tanulmányozása szempontjából kétségkívül érdekesnek mondhatók. "

l2 A Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat gyűjteményéből a zombori múzeumba került leleteket - az ugyancsak a Sziga-szigeten, 2 A fejezet WICKER Erika 2005b kiegészített változata. Ld. még: U.ő 2001; U.ö 2002c 3 KOREK József 1994 181. 4 A lelőhelyet Gubitza Kálmán egyik első ismertetésének címében „Sziga sziget"-nek, később többnyire „Bodrogh-sziget"nek, olykor „Bodrogh-Monostorszeg"-nek nevezte. GUBITZA Kálmán 1899 82.; U.ő 1901 14.; U.ő 1902 1.; U.ö 1911 10.; U.ő 1916 56.; Korek József „Bodrogmonostorszeg"-ként (KOREK József 1994 183., 189. és VI-V.t.), „bodrog-szigeti"ként, „Bodrogsziget"-ként (U.ott 189., 197.) és „bácsmonostori"-ként (U.ott 197.) is említette.; Gaál Attila a „ZomborBácsmonostorszeg", „Bácsmonostorszeg" elnevezéseket használta. GAÁL Attila 1982 167-168. és 24. j. Mivel a lelőhelyeket annak a településnek a nevével jelölöm, amelynek határából előkerültek, itt a Monostorszeg nevet fogom használni. 5 Az egyes ásatások színhelyéről még 1899-ben készült „térrajz" némiképp segít eligazodni a több korszakból származó, különböző típusú régészeti jelenségek elhelyezkedésében. Innen tudjuk, hogy az I. árokból került elő a híres, 1532-ből származó vörösmárvány feliratos kő, a II. árokból a „kápolna" (tkp. Árpád-kori templom) déli oldala és a tüs-kagylós leletes sírok. A III. árok üres volt, a I V-ben „egy sírbolt "-ot találtak. Az V. árok „egy nagyobbszabású épület alapja"-i rejtette, melynek környezetében sírok voltak, s ugyancsak sírokat tártak fel a VI. számmal jelzett „rendes temető"-ben. GUBITZA Kálmán 1899 83-84.; Későbbi írásaiban egyéb lelőhelyeket és temetőket említett, anélkül, hogy pontos helyüket meghatározta volna. így egy „régi temetőt" is, mely azonban „nem ezen a tájon, hanem ott feküdt, a hol ma a Duna medre húzódik. " GUBITZA Kálmán 1902 4-5.; A helyzetet bonyolítja, hogy „8-10 évvel ezelőtt, amikor még a Duna vagy 4-5 száz méternyivel beljebb folyt, ott, ahol ma a gőzhajók járnak, még egy dombhát emelkedett. E dombon szintén voltak épületmaradványok, s egy nagyobb temető. A temetőre én is emlékezem. A sírok közül fel is tártam néhányat, s azok, valamint a partból előkerült edények, a középkorból származónak bizonyultak. " U.ott 4.; Nem tisztázható, hogy ugyanarról a középkori temetőről van-e szó.; A rác-vlah sírleleteket közlő Korek József is bizonytalan a lelőhelyeket illetően: „a zombori múzeum őriz néhány sírleletet, de azt nem tudtam megállapítani, hogy ezek a kápolna 5 sírjának mellékletei-e (azaz a „sokacz " síroké - WE)„ vagy a már említett Windischgratz-féle területen feltárt sírok. " KOREK József 1994 189. 6 Az idézet egy 1899. április 26-án kelt leveléből származik, iktatószáma 1 15/1899. A levélhez Dragan Radojevic (Gradski muzej, Sombor/Zombor, SCG) szívességéből jutottam.; GUBITZA Kálmán 1899 83. 7 Gubitza Kálmán Sziga-szigeti ásatásainak rövid összefoglalása: WICKER Erika 2008 K A temető nagy részét később „elmosta a Duna." GUBITZA Kálmán 1916 61.; „Az árpádok idejében a templom körül temető is volt. " U.ő 1911 14. 9 „Az is tapasztalható, hogy egyes helyeken a fundamentum a sírásó ásója elé került, a sírt a fundamentumon keresztül is megásták. " GUBITZA Kálmán 1899 84.; Az ugyanitt közölt „ térrajz "-on viszont a gyöngyös-kaoris sírokat nem a kápolnában, hanem annak nyugati fala mellett jelölte. U.ott 103. 10 GUBITZA Kálmán 1899 84.; A gyöngyök és kaorik - ahogy erre később részletesen kitérek, - többnyire nem női, hanem gyermeksírokból kerülnek elő, és általában a fejfedőt díszítették. 11 A „térrajz "-on csak annak a sírnak a pontos helyét jelezte +-tel a „kápolna" (tkp. Árpád-kori templom) nyugati falánál, melyben „kösöntyűk és egy érem találtattak. " GUBITZA Kálmán 1899 103.; A többi sír a templom feltárásakor kerülhetett elő, mert későbbi cikkében a „kápolnáról" írva jegyezte meg, hogy „öt sokácz-sírt találtunk benne. " GUBITZA Kálmán 1902 5. 12 GUBITZA Kálmán 1902 7.