Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IV. VISELET
gyűrűből öt maradt fenn: ~ egy rombusz-szerűén kiszélesedő, bevésett vonaldíszes, nyitott karikájú bronz pántgyűrű, egy nagyméretű, ovális, fekete féldrágakő-lappal díszített bronz fejesgyürü, egy díszítetlen, ovális fejű gyűrű, egy, a kerek fején középen bekarcolt homorú háromszöggel, szélein sűrű, ferde rovátkolással díszített bronzgyürü és egy, az ovális fején két bekarcolt vonal között homorú téglalappal, szélein sűrű, ferde rovátkolással díszített bronzgyürü (XI. tábla 4-8.; 14. ábra 2a-d). Utóbbihoz hasonló a szórvány KATYMARI példány, melynek ovális fejét széléig kinyúlóan bevésett homorú oldalú téglalap, széleit sűrű, ferde rovátkolás fedi. 993 Ma már rekonstruálhatatlan fejesgyürü töredéke ugyaninnen egy sírból ismert (XI. tábla 9-10. 14. ábra 2e). 994 Ovális fejű volt a BÜKKSZÁLLÁSON talált egyetlen gyűrű, melynek „vörösrézből készült pecsétjén levő bekarcolt díszítés "-ét kép, leírás nem jelzi, de ami a szerző szerint „XVI. századi formát mutat, " 995 Nem ismert a KISSZALLÁSI temetőben talált gyűrű pontos alakja és díszítése sem. 996 MONOSTORSZEGEN, a pálos templom toronyalapjának belső oldalánál feltárt férficsontváz bal kezén öt gyűrű volt, a hiányos adatok alapján azonban egyelőre bizonytalan, hogy a sír a rác-vlah temetőhöz tartozott-e. 9 7 A DOMBÓVÁRI temető két sírjában vasgyűrűt találtak, ezek egyikét utólag dobták a gyereksírba. 998 Ismerve egyes vidékeken a vasgyűrükhöz kapcsolódó babonás hiedelmeket, különösen az utóbbi esetben képzelhető el, hogy az utánadobott tárgy valóban védő-bajelhárító szerepet játszhatott. 999 Ugyanebben a sírban egy nyitott bronz pántgyűrű is előkerült, melyet nem a kézen, hanem övre akasztott készségében hordott tulajdonosa. 1000 Egy különleges formájú, négyszeresen összefogott bronzhuzalból sodrott, díszes, csomószerű fejű gyűrűt az ásató ugyancsak utánadobott tárgyként határozott meg. 1001 Rossz megtartású ezüstgyűrűk kerültek elő egy ESZTERGOMI férfi- és női sírból, egy másik sírban pedig csak a zöld patinás ujjcsontok utaltak az egykori ékszerre. 1002 Az akár ékszerként, 1003 akár amulettként 1004 - ez utóbbira lehet példa az említett két DOMBÓVÁRI eset is, - a sírba került gyűrűk mellett e tárgyak értékőrző funkcióját jelzi az a tény, hogy több 992 A bácsalmási 90. sír gyűrűje elporladt, csak a kézujjcsont zöld patinája jelezte. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002. 1114; A 122. sír dokumentációja szerint a sírban egy vékony bronz huzalgyűrü és egy bronz pántgyürü volt, a múzeumba került anyagból mindkettő hiányzik. Polgár Zoltán ásatási dokumentációja 1995-1996. KJM RA 2002.1105; Más lelet egyik sírban sem volt. 993 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 36., 58. és XlII.t. 20., 9. kép 5. 994 Katymár 51. sír: Ad., a sírban ismeretlen rendeltetésű, elporladt, apró fémrögök is voltak. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 23., 58. és Xl.t. 51.; XIII.t. 20.; 9. kép 5.; Szórványként került a múzeumba egy kis, 1 cm átmérőjű, 1 mm vastag, szélein ferdén levagdosott üvegkorong, mely esetleg fejesgyürü köve is lehetett. U.ott 36. és XIII.t. 17. 995 Bükkszállás 71. sír, adatai nem ismertek. "A bal gyűrűsujjon egymást metsző bekarcolt bronz pecsétgyűrű" nyilvánvalóan hiányos leírásából a minta nem állapítható meg. A sírban más lelet nem volt. KOREK József 182., 186., 196. és I.t. 15. 996 A ,, váz ujján sárgaréz gyűrű volt, ezt azonban találók szétdarabolták, azt sem lehetett megállapítani, fejes volt-e, közlésük szerint kis kerek feje volt. " Zalotay Elemér helyszínelése, 1955. KJM RA 69.294; ArchÉrt. 84. 1957 89. 99 ' „3 drb silány ezüstből, 3 drb pedig rézből (bronzból?) való. Ez utóbbiak közül az egyik pecsétgyűrű. Az ezüst gyűrűk betétje kvarcz, ametiszt (?), a harmadik pedig gránát. " GUBITZA Kálmán 1899 84.; A gyűrűs sírt Korek József nem említi. KOREK József 1994 189-190. 98 Dombóvár 122. M. Ad. és 138. Inf.II. sírok. Előbbiben a 2,7 cm átmérőjű vasgyürün kívül más melléklet nem volt. Utóbbiban bronz pántgyürü, bronz párizsikapocs kampós része, egy bronz fúlesgomb, vastörmelékek, vaskés és tűzgyújtó készség volt. GAÁL Attila 1982 145., 147., 173. és IV-V. t., X. t. 5., 8. 999 „Indiában a legfontosabb amulett egy kis vasgyűrű szemverés és egyéb ártalom ellen, ezt a gyermekek 3-4 éves korukig hordják. " SOLYMOSSY Sándor 1933 104.; Ugyancsak Indiában „a temetésen résztvevő hivatalos személyek is ilyenkor vasgyűrűt [...J viselnek. " U.ott 107. 1000 Dombóvár 139. Inf.II. sír. GAÁL Attila 1982 147., 173. és V.t. 1001 A dombóvári 114. női sírban a díszes huzalgyürűn kívül bronz párizsikapcsot, három kisgömbös tűt és egy nyitott ezüstkarikát találtak. GAÁL Attila 1982 144., 173-174., IV. t., X. t. 7. 1002 Esztergom 4., 14. és 27. felnőttsírok. LÁZÁR Sarolta 1999 308., 310., 312., 316. ,00j „Legtöbbször zárt, de néha csak kör alakban, esetleg spirál alakban meghajlított pánt, melynek két vége nem ér össze. Alapformája egyenletes szélességű abroncs, a karikagyűrű. Kimódo/tabb már a fejesgyürü, melynek a kézhát oldalán elhelyezett feje vagy magából az abroncsból kiszélesített szakasz, vagy külön felerősített, többnyire fém dísz, esetleg ékkő. Külön felerősített fémfejű gyűrű például a pecsétgyűrű, [...] Az ékkövekkel ellátott gynirüket kövesgyűrűnek szokás nevezni. [...] A népviseletekben egyébként jellegzetesek az ötvösmüvü gyűrűk: vagy vésett-préselt fejjel, vagy három kővel. " HORVÁTH Terézia 1979 224.; A gyűrűk eltemetése a halottal muszlim vallású területeken is ismert. Napjainkban pl. a törökországi „ Urfában a nők gyűrűjét, fülbevalóját és a menyasszonykorában viselt holmiját teszik a sírba. Ugyancsak Sivas környékén, pl. Yalören faluban az ujján hagyják a gyűrűjét. " BARTHA Júlia 1996 36. 1004 »A gyűrűnek ritkán amulett szerepet is tulajdonítanak, azaz megóvó erőt bizonyos betegségekkel szemben. " HORVÁTH Terézia 1979 225.; Az ismertetett dombóvári utánadobott gyűrűk is bizonnyal hasonló célt szolgáltak.; „A köveknek szimbolikus jelentőséget, némelyiknek bűvös, vagy gyógyító hatást tulajdonítottak. " HÖLLRIGL József é.n. 383.
