Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

kisgömbös tűvel kombinált fejdíszt ismerünk viszont a kaposvári, koponya körüli kisgömbös tűket pedig pl. a felsőzsolcai

886 templom körüli temetőből. Mindkettő hasonló lehetett a 18-19. századi ún. sárközi tekerődző menyecskeviselethez, amely a fej köré bonyolult módon csavart, több, olykor 2030-50 tűvel megtűzött fátyolból állt.

887 Ez a viseleti elem „a régi (tehát 1870 előtti) sárközi és valamivel tovább a kalotaszegi viseletben is fennmaradt, úgy látszik déli (balkáni) és keleti kapcsolatokra utal. "

888 Ezt alátámasztja, hogy „a sárközi és dunamenti tűk kétséget kizáróan balkáni filigrán munkák, ha műhelyüket és idef utasuk pontosabb körülményeit nem ismerjük is. "

889 IV.1.3.9. Korongos-flitteres-láncos-tűs fejdíszek kincsleletekből Egy Battonyáról származó és egy ismeretlen lelőhelyű, lényegében teljesen azonos szerkezetű és mintájú fejdísznek az az érdekessége, hogy egyes elemeik külön-külön is megjelennek önállóan vagy más korabeli ékszerek részeként. Az 1684-es érmével záródó

890 battonyai leletben két, fejdísznek meghatározott ezüstékszer részei is előkerültek. Az egyik két filigrándíszes, négyzetes üvegberakásos, alul kissé nyitott - és így lényegében szinte zárt félholdhoz hasonló - korongból és az azokat összekötő flittercsüngős láncból áll. A másik darab szerkezete hasonló, de a flittercsüngős láncok nem korongokat, hanem három üreges fejű tűt kötnek össze.

891 Még egy teljesen azonos szerkezetű, csak a korongok díszítésében és a flittercsüngők alakjában némiképp eltérő, ismeretlen lelőhelyű és leletkörülményü fejdíszt őriz a Magyar Nemzeti Múzeum.

892 Tekintve, hogy e fejdíszek szerkezete ugyanolyan, a korongos ill. tűs darabokat egyazon ékszer részeinek tekintem, amit támogat a két-két rész flittercsüngőinek teljesen azonos volta is.

893 Több ilyen szerkezetű és összetételű fejdíszről jelenleg nincs tudomásom. Legközelebbi párhuzamuk egy 18. századinak meghatározott Dubovac/dunadombói (SCG) fej- vagy homlokdísz, melyen tűk ugyan nincsenek, de az egyébként a battonyaival megegyező korongokat dupla láncsorra erősített flittercsüngők díszítik, és hasonló korongok vannak egy szerbiai nyakláncon is. 4 Maguk a korongok széles körben elterjedt, kedvelt tartozékai különböző balkáni ékszereknek.

895 BARDOS Edith 1987 20-23. 885 886 SIMONYI Erika 2005 310. 8X7 A Tolna megyei Sárközben száz éve még divatban levő „tekerődző menyecskeviselet", egy olyan fejdísz, melynek készítése során „a hosszú fátyolt vagyis bíbort a fej körül csavarják = tekerik sajátságos módon [...] Minden bíborhoz hozzátartozik hat darab hosszú tű: ezek a tűk rézből vagy ezüstből valók, a felső végükön ötvösmunkával díszítettek; ezek közül hármat johbfelől, hármat balfelöl tűznek a bíborba [...] Ide tartoznak még azok az apróbb tük - különösen színes üveg/éjű gombostűk - melyekkel a bíbort a fejen megerősítik, számuk 20-30-50. " KOVÁCH Aladár 1907 92-93.; „/// hat tűt használnak egyszerre. Hármat baloldalt, hármat jobboldalt harántirányban tűznek a hajba a halántéknál, az úgynevezett vakszömnél. I-l tü a fültőnél elhelyezett kis kontyokba kerül, ezeket fiXltüriek nevezik. Ez a hajviselet is sárközi specialitás a két oldalkonttyal, amit városi divatban diabo/ónak hívtak. A 20. század elejéig fésülködtek így a Sárközben, de a fátyol és a hozzá való tűk viselete még tovább is megmaradt. A fátyolba a két másik tűt egymást keresztezve, mintegy egymást átölelve szúrták be, azért ezeket csóktűnek hívták. " HORVÁTH Terézia 1979 225. 888 ANDRÁSFALVY Bertalan 1979 215.; Kovách Aladár cikkének azon megjegyzéséhez, hogy „a sárközi nép a szó szoros értelmében vah')ságos keleti lelkülettel markolt bele a boltok szemkápráztató áruiba ", a szerkesztő a következő megjegyzést fűzte: ,, Már föntebb kellett volna megjegyeznem, mert az összehasonlítás ezt bizonyossá teszi, tette ezt különösen a szomszédos szerbség hatása alatt, Szerk. " KOVÁCH Aladár 1907 92-93.; A tekerődzőtűnek is nevezett ékszer jellegzetes „a Duna mentén a szerbeknél" is. HORVÁTH Terézia 1979 62.; A soktüs viselet a 16. század közepén Spanyolországban is elterjedt volt. A fejviseletnél már említett híradás szerint ha a spanyol nők ismernék a török birodalombeli nők kis kalpagból és az arra tett textilekből álló „igen csinos" fejfedőjét, „nyomban elhagynák a mostani viseletet, és csak ilyet hordanának. [...] Nem is volna többé szükségük arra a tömérdek gombostűre. " De VILLALON, Cristobal 1557 478. 889 FÉL Edit 1943 70. 890 A battonyai kincsleletben az ékszerek mellett 165 db érem is volt, de nem mindegyik került az éremtárba. GERELYES Ibolya 1994 44.; Az 1684-es záróveret-évszám mégis biztosnak tekinthető, mivel a teljes éremleletről pontos lista készült. Gerelyes Ibolya szíves közlése. 891 GERELYES Ibolya 1994 44-45., 68. és 22/a-b, 23/a kép 892 GERELYES Ibolya 1994 45., 68. és 23/b kép 893 Gerelyes Ibolya a battonyai lelet leírásakor a/ és b/ pontban külön írja le a tüs ill. korongos fejdíszeket, nem jelezve, hogy ugyanazon ékszer részei lennének. GERELYES Ibolya 1994 44-45.; Az ismeretlen lelőhelyű példánynál már egy ékszernek veszi a két részt, megemlítve, hogy „minden bizonnyal utólagosan kapcsolták a tűkhöz a két korong alakú, félhold formában kivágott, filigrános díszű ezüstlemezt. " U.ott 45. 894 BIRTASEVIC, Marija 1961 43. Kat.sz.: 14., V. t. 895 Egy szerbiai nyakláncon három korong alakú, négyszögletes üvegberakásos csüngő van. Lelőhelyét, jelenlegi őrzési helyét nem tünteti fel a kiadvány. Illusztrációként szerepel a Serbien c. fejezetben. RAKIC, Kosta 1983 338.; Bulgáriából is ismert hasonló példány, mely ugyancsak nyakláncot díszít, s melyet a 18. századra datáltak. A különbség annyi, hogy ez