Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

hogy „a 17. századi adatok szerint a párta [...] a közrend lányainak ékessége is volt, paraszti divatja csak a 18. sz.-tól ismert. "

805 Ebből is következhet, hogy nem minden fejék volt valóban párta. A díszes fejék általános jellemzője a falusi rácok-vlahok viseletének, az inkább „polgárikatonai" lakosokat sejtető két dunántúli temetőben (ESZTERGOM, GYŐR) viszont nem, vagy csak kis számban került elő. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a kaoris-gyöngyös-fémdíszes fejékekben oly gazdag MONOSTORSZEGI temető az ásatási megfigyelések teljes hiánya miatt csak bizonytalanul vonható be a fej viselet vizsgálatába.

806 Gaál Attila véleménye szerint a DOMBÓVÁRI temető „legjellegzetesebb mellékletei a ruházat részét jelentő, mégis ékszerként viselt fejdíszek, homlokszalagok", melyekre olykor „felvarrtak minden olyan apró - eredeti rendeltetésére esetleg már nem használható tárgyat -, melyről úgy gondolták, hogy díszesebbé teszi a fej éket. "

807 Ez teljesen összecseng a balkáni nők változatos fej díszeivel, pl. a 16. század közepi szerb nők szokásával, akik kalapjukat díszítették hasonlóképpen.

808 Ebből következhet, hogy a rác-vlah fejdíszekben sem kell feltétlenül pártát vagy „ homlokszalagot "

m látni: a gyöngyöket, kaoricsigákat, bronzlemezeket és -félgömböket, esetleg a vasláncokat, sőt a fémszálas pántokat közvetlenül a fejfedő alsó részére is rávarrhatták. így a kevés adat alapján a fejdíszek alakjának rekonstruálására nem vállalkozom, csak megmaradó anyagból készült díszítményeik alapján csoportosítom őket.

810 IV.1.3.1. Fémszálas (-tűs) fejdíszek Korek Józsefnek is feltűnt, hogy ellentétben a korabeli magyar emlékanyaggal, az általa feltárt temetőben „a spirális pártadíszek szinte teljesen hiányoznak, helyettük a kétágú fonott bronzhuzalhoz horgolt, hurkosán átfont fonal párták" a jellemzőek.

811 E keskeny, bronzszállal átszőtt szalagtöredékek eredeti díszítése és alakja azonban ma már nem rekonstruálható. Egy KATYMARI gyermeksírban „a koponyáról és homlokról egy zöldes színű fonadék került elő. Korhadt párta maradéka. Ujjnyi széles pártaöv, vastag fonalakból szőve. Színe bronzpatina zöld. Úgy néz ki, mintha fémből lenne sodorva, valójában azonban kender vagy lenszálakból van szőve és sodorva. Alighanem valami fémes festékkel volt eredetileg átitatva, s ez konzerválta a fonalakat annyira, hogy egy kis részük nem korhadt el. " (X. tábla l.)

812 Egy BÜKKSZÁLLÁSI női sír egyetlen lelete volt egy „fonott pártadísz bronzzal sodrott 805 FLÓRIÁN Mária - GÁBORJÁN Alice 1981 200. 806 A Korek József által közölt II-VIII. csoportok mindegyikében voltak gyöngyös-kaoris-fémdíszes fejviselethez köthető tárgyak. KOREK József 1994 190. és IV-V.t; Egymáshoz való tartozásuk azonban bizonytalan: csak a II. világháború idején került sor az I. világháború végén megszűnt Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat - akkor már hiányos - gyűjteményi anyagának leltározására ill. a fotóval ellátott leírókartonok elkészítésére (MNM Fotótár). A leltározás nem tárgyanként, hanem bizonyos egységenként („3. sír", „sír", „sírlelet-csoport"), - feltehetően még a feltárás utáni csoportosítás és talán valamiféle eredeti feljegyzések alapján - történt melyekre azonban nem sikerült ráakadnom. 807 GAÁL Attila 1982 170. 808 "A szerb nők [...] a kalapra üvegolvasókat, gyűrűket, függőket és pénzdarabokat aggatnak," CHÉNEAU, János 1547 159.; A fejet takaró „kendőbe szokták gyémánt és másféle ékeiket a török nők illeszteni". SZEMERE Bertalan é.n. 43.; A macedóniai Prilepben „alig látni asszonyt, leányt, kinek nyakában, hajában több száz apró csecsebecs ne volna aranyból, ezüstből, üvegből, rézből. " STRAUSZ Adolf 1888 280.; Szendrőtől délre, Jagodina fölött „néhány görög asszonyon is láttam [...] igen gazdag fejdíszt, [...] homlokukat teljesen elborították az aranypénzek és gyöngyök. " BROWN, Eduard 1699-1670 342.; A macedóniai bolgárok közül „néhány asszony számos aranypénzt, gyöngyöt és drágakövet visel homlokán. " U.ott 1699-1670 380. 809 Gaál Attila a dombóvári hat, többé-kevésbé rekonstruálható fejék közül hármat - lényegében közelebbi indok nélkül „homlokszalag"-nak határozott meg. GAÁL Attila 1982 169.170.; A szerbiai cvetovaci, 18-19. századi temető több fejdíszét is homlokszalag-dísznek nevezték a feltárók. (52. sír: homlokdísz pénz- és flitterdíszítéssel. SIMIC, Zoran 1992 32.; 123. sír: téglalap alakú bronzlemezekkel díszített „hajszalag" a koponyánál. SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1995 76.; 197. sír: homloknál szalag maradványa. Kisgömbös tü is volt a sírban. U.ők 1998 49.; 283. sír: homlokszalag fiitterei. U.ott 59.) anélkül, hogy ennek pontos magyarázatát adták volna. Ugyanitt hasonló díszítményeket kendődísznek is tartottak: 161. sír: kendőt díszítő fiitterek. SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1998 47.; 225. sír: kendődíszítmények. U.ott 54. 810 Gaál Attila nem a díszítmények, hanem a fejdísz feltételezett formája alapján „alapvetően két típust képviselő fejdíszeket, a keskeny homlokszalagot és a szélesebb gyöngyös fejdíszt, melyhez az esetenként külön díszként is alkalmazott kagylófüzér is tartozhatott", különített el. GAÁL Attila 1982 172.; Mivel azonban egyrészt a „homlokszalagokon" lényegében ugyanazok a díszítmények voltak, mint a „szélesebb gyöngyös fej díszeken" (gyöngyök, kaoricsigák esetleg fémlapok), másrészt csak a régészeti megfigyelések alapján lehetetlen a díszített fej fedő/fej dísz alakját meghatározni, az általa javasolt felosztás helyett a díszítmények szerinti csoportosítást megfelelőbbnek tartom. 811 KOREK József 1994 196. 812 Katymár 22. sír: Inf.II., a sírban más lelet nem volt. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 15-16., 50.