Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Kispálné Lucza Ilona: Emberarcú múzeumi história

Kispálné Lucza Ilona

127

Emberarcú múzeumi história

Ez a te házad is hát a dőlő falnak feszítsd a vállad1

A Petőfi-kultusz Kiskőrösön akkor kezdődött, amikor Sárkány János evangélikus lelkész 1857 januárjában közzétette a Vasárnapi Újságban Petőfi Sándor keresztelési adatait. Azzal folytatódott, hogy 1861-ben Ivánka Imre országgyűlési követ közbenjárására márványtábla került a szülőházra, a legemblematikusabb kultusztárgyra, hogy hirdesse: „ITT SZÜLETETT PETŐFI 1822. DECEMBER 31."1 2 Ugyanekkor szervezték meg közadakozásból3 az első Petőfi-szobrot, amelyet a pesti Gerenday és fia cég készített. A megindított lelkesedést országos kezdeményezés követte: az írók és Művészek Társasága gyűjtőíveket adott ki a szülőház megvásárlására, hogy mindenki előtt ereklyeként állhasson a nemzeti és hazafiúi példa. Az 1872-es kezdeményezést lelassította és megvalósítását nyolc évre

1 Fecske Csaba: Közös sors.

2 Ma is ez a tábla és szöveg található a szülőház homlokzatán.

3 Kis Lajos tímármester házavatóján (1860. november 15.) vetette föl Blázy Lajos evangélikus lelkész, hogy a szülőváros lakói tiszteletüket kifejezendő, állíttassanak szobrot Petőfi Sándornak. Azon az estén össze is gyűlt a szobor felállításához szükséges összeg.