Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

V. Székely György: Kora Árpád-kori temető feltárása Tiszakécske–Árkus dűlőben

270

rán arra a megállapításra jutott, hogy a líra alakú csatok a honfoglalás kori leletekben leggazdagabb területeken (Felső- Tisza-vidék, Maros-Körös köze) fordulnak elő nagyobb számban, ugyanakkor ritkán kerülnek elő a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén. A líra lakú csatokat tartalmazó sírok többsége a 10. századra keltezhető, de több olyan temetőben is előfordultak, amelyek használata a 11. századra is átnyúlik.27 A tiszakécskei csat Révész csoportosítása alapján az „A" típusba sorolható, formája nagyon hasonló a hódmezővásárhely-nagyszigeti és az ároktő dongóhalmi példányokhoz.28

Karika

0

40. ábra: Líra alakú csat (10. sír, 1.)

A temető 10. sírjában két azonos méretű és kidolgozású öntött lapos bronzkarika volt, melyek előlapját a két perem között lesüllyesztett háttérből kiemelkedő sugárirányú bordák díszítik. Az egyik karika a jobb lábfej csontjai és a sírgödör vége, a másik a bal alsó lábszár és a sírgödör oldala között volt. A karikák minden bizonnyal az övhöz tartozhattak, melynek líra alakú csatjáról már az előbbiekben volt szó. A tiszakécskeiekhez hasonló készségtartó karika viszonylag ritka a 10-11. századi köznépi temetők leletanyagában. Kiss Attila a Majs-Udvari rétek 443. sírjában talált az árkus-dűlőiekhez hasonló bronzkarikát két bronzcsattal együtt.29 Adatgyűjtése során a néhány kárpát-medencei előfordulás mellett főleg Ukrajna és Oroszország területén talált hasonló darabokat.30

I--------1--------1

0 2

41. ábra: Karika (10. sír, 2.)

27 RÉVÉSZ László 1989. 523-525.

28 Uo. 527.

29 KISS Attila 1983.105.

30 Uo. 171., 204-205.