Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Bereznai Zsuzsanna: „Maradjon csak bíró: Laczkó!”
66 melyek számtalan variáns formájában lelhetők fel. „Ugyanakkor literátus elemek is működnek benne, hiszen akik létrehozzák és éltetik, nem írástudatlan emberek, vagy csak részben azok." A közköltészetnek folklorikus jellege van, de mégis az írásbeliséghez kötődik. A tágan értelmezett közköltészet - amely véletlenül odakeveredett népdaltöredéket is tartalmazhat, ugyanakkor irodalmi alkotóhoz is köthető - „nyílt szövegként" viselkedik, amelybe időnként bele szabad avatkozni, azaz „belejavíthatnak".24 „A közköltészet egyrészt egy szuverén irodalmi réteg, mely az oralitás és a tudatos irodalmi kánonok között húzódik ... Másrészt irodalmi létmód is, melyben a két szomszédos réteg, vagyis a szóbeli folklór és az autonóm irodalom is otthonra talál. Ez leginkább egy rendező-pályaudvarra emlékeztet: a különböző irányból érkező szerelvények újakká kapcsolódnak ösz- sze, rakományukat pedig szétosztják más vonatok között." 25 „A közköltészet általánosan ismert, tömeges terjesztésű verses művek variánsokban létező halmaza, melyet egy adott közösség használ, függetlenül attól, hogy e műveknek van-e ismert szerzője vagy nincs, s függetlenül attól is, hogy az alkotás mely stílusrétegbe tartozik. A közköltészet legnagyobb része meghatározott alkalomhoz és/vagy funkcióhoz kapcsolódik, és nem tartalmaz egyéni fikciót, vagy legalábbis az alkalom és a funkció sokkal inkább meghatározza, mint az egyéni, költői invenció." 26 Mind a névvel ismert szerzőktől származó, mind pedig az anonim szövegek szájhagyományban és írott formában is terjednek és vari- álódnak. 24 S.V.: Közköltészet. Beszélgetés Csörsz Rumen Istvánnal (2007 május). In: www.otka.hu (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) 25 CSÖRSZ RUMEN István - KÜLLŐS Imola 2004. 347. 26 KÜLLŐS Imola - CSÖRSZ RUMEN István 2000. 20.
