Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Sümegi György: Genezisek: Szalay Lajos, Anna, Mark, Bencsik István

Sümegi György

45

Genezisek: Szalay Lajos, Anna Mark, Bencsik István1

A Mózesi könyvek, Mózes öt könyvének nevezett mű a héber kánon szerinti Otestamentum. Történeti és elbeszélő részek egybeszerkesztéséből állott össze. Többségében törvényeket tartalmaz, ezért a zsidó elnevezése Tóra, törvény.

Mózes első könyvét, a Genezist A könyvnek, a Könyvek könyvének, vagyis a legfontosabb, a legalapvetőbb könyvnek, fundamentális textusnak is tekinthetjük. Márai Sándor 1947-ben is újraolvasta, és rendszeresen jegyezte naplójában: „A Genézis. Nem tudom másként olvasni, mint szószerint - ez az érzés erősödik a múló idővel s minden alkalommal, mikor újra olvasom -, erősebb a tudat, hogy ez a szöveg, melynek minden szavát szó szerint kell venni. Tehát nem képletesen, hanem szó szerint, mint az igazságot, a természettudományos tényt. [...] Mindezt érdemes szó szerint olvasni; nem költő álmodik itt, Mózes csak azt mondja, amit az ember a világ teremtéséről biztosan tudott. [...] A Genézis tud valamit, amit oknyomozó módszerekkel nem lehet többé megtudni. Az ős-tudás vegyül itt az ős-pletykával. [...] 1

1 Az Irodalom és képzőművészet II. című konferencián (Miskolci Galéria, 2003. november 21-22.) elhangzott előadás szakirodalmi hivatkozásokkal kiegészített, írott változata.