Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Bathó Edit: Szent Vendel szobra Jászberény határában
38 át a Necsőig terjed13 Tíz év múlva a kerület 1795- ös jegyzőkönyvében azt határozzák meg, hogy a Tárná folyó új ágának megnyitását Jákóhalma és Jászdózsa között „a Vendelinus képen alul kell megkezdeni". Ekkor már a Jászberény és Dósa között elterülő Négyszállás pusztán - amelynek megszerzéséért a két település örökösen perlekedett - is állott egy Vendel-szobor, amelyről az 1807-es Jász kerületi jegyzőkönyv a következőket írja: „némely Jász-Dósai iffjak Zsidai Mihály és Rideg Gergely fiai Négy Szállásán Sz. Vendelin tiszteletére állíttatott statuát földig le rontották, melly vétkes cselekedeteket megvizsgáltatni, és a mennyiben ellenek ki világosodna, őket annak fel állítására kötelezni, s példásan megbüntetni kéri".u E Vendel- szobor helyére minden valószínűség szerint nem állítottak újat, mert a későbbiekben már nem találunk rá adatot. A 19. században, a Jászságban egyre nagyobb méreteket öltött a juhtenyésztés, s ennek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult a szűcsipar. Az állattartó gazdák körében mind szélesebb körben terjedt Szent Vendel kultusza, s állataik patrónusa iránti tiszteletüknek számos példáját adták. A jászberényi juhászok 1815-ben a város Főterén ún. Juhász-keresztet állítottak. A barokk talapzatú kereszt tövében Mária Magdolna térdeplő szobra, s alatta felirat: „AZ / ISTENDI / TSŐSÉGE/RE ÁLLÍT/AZ JÁSZ/BERÉNY JUHÁSZOK 1815". A hátoldalán újabb szöveg: „ÚJÍTATT A / ISTEN DICSŐSÉGÉRE / JÉZUS TÁRSULAT/1879". A kereszt két oldalán Szűz Mária és Mária Salome népies barokk szobrai állnak.13 14 15 Jászberény első Szent Vendel-szobrát 1830-ban tekintetes Szőke Mátyás városi tanács13 NEMES Gerzson, 1981.145. 14 GULYÁS Éva, 1980.191. 15 SÁROS András, 1971. 37., RÉDEI István, 1992. 31.
