Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Kovács Zita: A ferences kincsek kálváriája
lyen mértékben lett igazán puszta _________________27 a puszta. Báró Inigo Born, a Tiszán inneni és tiszántúli falvakról ezeket jegyezte fel: „A kecskeméti pusztán, gyakran hét-hét órai utazás alatt, egyetlen fát sem láttam a postaállomásokén kívül".6 Baja város a török megszállás, az ostromok, tűzvészek, folyamatos pusztulás után a XVIII. században épült újjá. A békés építkezés azonban rögtön a század elején megszakadt, mert a Rákóczi-féle szabadságharc alatt, 1708-ban a templom is, a kolostor is újból rommá lett. A ferences szerzetesek a bujdosásból visszatérve a mai zárdaépület alapkövét 1722- ben tették le. A templom a kolostor déli oldalán épült újjá. A szentély 1732-34 között épült, a hajó felépítésére azonban - a kolduló rend folyamatos pénzhiánya miatt - csak 1736-1756 között kerülhetett sor, míg a boltívek nyolc évvel később készültek. Végül 1763 július 1-jén tették fel a keresztet a toronyra, melyben szent ereklyéket és okleveleket helyeztek el.7 A templomot 1783-ban jelentősen átalakították, mai arculatát 1928-29-ben kapta. Jó arányai, higgadt formavilága, néhány igényes részlete (kő nyíláskeretek), szerény tömegalakítása a magyar barokk egyik jelentős alkotásává teszik. A ferences templom és kolostor névadója, „Csudatévő" Páduai Szent Antal, „Szent Antalka", a ferences rend tagja, az egyház fő alamizsnamestere (1195-1231) kultusza teljes pompájában a XVIII. században bontakozott ki, Jótanács Anyja (1776 k.) vászon, olaj; 114x76 cm Restaurálta: Laczkó János 6 BIERBAUER Virgil: A magyar építészet története, 2004.113. 7 Az oklevél felsorolta a Római Birodalom, Magyarország és a Katolikus Egyház vezetőinek nevét.
