Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
V. Székely György: Kora Árpád-kori temető feltárása Tiszakécske–Árkus dűlőben
274 48. ábra: Olló (11. sír, 1.) o 2 49. ábra: I. István dénár (1. sír, 1.) 50. ábra: I. István dénár (1. sír, 2.) rületén fekvő település kerámiaanyagából a sír betemetésekor véletlenül kerülhetett a sírgödörbe, s nem szándékosan dobták bele. Összegzés A temetőt a feltárt sírok leletanyaga alapján valószínűleg az ezredforduló táján vagy kissé korábban kezdték használni és a 11. század középső harmadában fel is hagyták. A temető sírjainak többsége a 11. század első harmadára - felére keltezhető, a halottakat az ország egész területén elterjedt és általánosan használt ékszerekkel, munkaeszközökkel temették el. Az árkus-dűlői temetőbe temetkező közösség települése valahol a közelben lehetett, de pontos helyét nem ismerjük. Tiszakécske területén más ilyen korú köznépi temető vagy temetőrészlet nem ismert, de az ókécskei 10. századi sírlelet bizonyítja, hogy a területet már a honfoglalók első nemzedékei megszállták.39 A környék stratégiai jelentőségét a tiszai átkelőhelyek ellenőrzése biztosította. A Tisza jobb partjának területe a folyónak ezen a szakaszán az államszervezés során királyi birtok lett, majd ennek egy része adományozás révén már a 11. század végére egyházi tulajdonba került.40 Kécskéről Árpádkori hiteles okleveles adat nem maradt fenn, így csupán feltételezhetjük hogy az itteni királyi birtokon élő szolgálónépek, várnépek elsősorban földműveléssel, állattartással foglalkoztak. Ilyenek végső nyughelye lehetett az árkus-dűlői temető.41 39 FETTICH Nándor 1937. 63-64., XXVIII-XXIX. t.; FODOR István 1996.353-354. 40 A terület birtokviszonyairól kevés oklevél maradt fenn, legjobban a Tiszakécskével szomszédos Alpár Árpád-kori birtoktörténetét ismerjük: ld. GYÖRFFY György 1963. 884-891.; BÓNA István - NOVÁKI Gyula 1982.100-101. Alpár birtoktörténetének legújabb feldolgozását Szaszkó Elek végezte el (SZASZKÓ Elek 2007.) 41 A rajzokat Vida Ágnes készítette, munkáját ezúton is köszönöm.
