Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Novák László Ferenc: Gazdálkodás a tanyákon a XIX–XX. században

231

(itt építettek fel egy 140 vagon kapacitású hűtőházat is). Naponta ezrével vágták le és dolgozták fel a csirkét, tyúkot, valamint a pulykát. A pulyka legfontosabb felvevőpiaca London volt, ahová még 1945 után is szállították.23

Az 1950, majd 1961 után bekövetkezett átszervezések következményeként elsorvadt a hagyományos kisüzemi gazdálkodás, s ez súlyosan érintette a tanyákat, a tanyasi gazdálkodást is. Ez Pest és Csongrád megyékre érvényes. A „háztáji gazdaságok" elsődlegesen a nagyarányú sertéstenyésztéssel foglalkoztak. Bács-Kiskunban nem történt meg az erőszakos téeszesítés, itt a tanyasi gazdálkodásnak továbbra is fontos szerep jutott. A szakszövetkezetekbe tömörült gazdaságok a hagyományos struktúrának megfelelően a szőlő- és gyümölcstermesztést, a borászatot virágoztatták. Fokozatosan került előtérbe ismét az intenzív kertészet. A hetvenes évektől vált egyre jelentősebbé a fóliasátras kertészet (paradicsom, paprika, burgonya primőráruk), amely a XX-XXI. századforduló idején kiemelt szerepet játszik a homokhátság déli vidékein, az egykori pusztákon létesített községekben és határukon lévő tanyavilágban. Mórahalom - amely már városi rangra emelkedett - kiemelkedő a zöldségkertészetével, gyümölcseivel. A „Mórákért" márkanévvel fémjelzett termesztvények, termékek széleskörben ismeretesek és keresettek.

23 NOVÁK László Ferenc 2002b.