Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Novák László Ferenc: Gazdálkodás a tanyákon a XIX–XX. században
222 Helység Határterület Össznépesség Külterületi (hektár) (fő) f° % Alberti 3 408 4 293 797 18,6 Bocsa 13 425 3 628 3 628 100,0 Cegléd 28 752 37 413 11 892 31,7 Csengőd 6 477 3 086 1 884 61,0 Csongrád 23 324 26 046 9 540 36,6 Homokmégy 7 251 3 062 1939 63,3 Irsa 8 338 7 602 2 960 39,0 Izsák 11 383 7 216 3 599 49,9 Jakabszállás 7 092 2 250 2 250 100,0 Jászszentlászló 6 033 3 086 3 086 100,0 Kecel 14 861 10 384 3 850 37,1 Kecskemét 93 937 79 467 44 679 56,2 Kiskőrös ~ 10 334 13Í441 3 806 29,0 Kiskundorozsma 18 616n 18 956 10 668 56,3 Kiskunfélegyháza 38 223 38 206 17 935 46,9 Kiskunhalas 64 564 28 829 15101 52,4 Kiskunmajsa 21 833 17 900 9 934 55,9 Kocsér ..6 688 4 267 3 054 71,1 Nagykőrös 38 447 28 591 11 208 39,2 Ókécske 2 813 3 091 892 28,8 Újkécske 9 651 9 959 5 484 55,1 Páhi 5 495 2 712 1978 72,9 Szánk 10 773 4 276 3 458 80,1 Szeged 81 895 135 071 45 450 33,6 Azt önállósodott puszták szórványtelepülést alkottak, s ennek megfelelően kiterjedt a tanyaviláguk (Bocsa, JakabszállásJászszentlászló, Szánk, Páhi). Kivétel nélkül önálló gazdasági központok, Erdei Ferenc meghatározása szerint „farmtanyák". A tanyaközpontok csak két évtized után alakultak ki, elsődlegesen hatósági nyomásra, azzal a szándékkal, hogy zárt településben éljen a lakosság. Kecskemét rendelkezett a legkiterjedtebb határral, pusztáinak köszönhe-
