Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Wicker Erika: Bács-Kiskun megye címere
207 ezen titulus következtében került az egykori Bács és a későbbi Bács-Bodrog vármegye, majd sok évtizeddel később Bács-Kiskun megye címerébe is, hogy a másik alakkal, a kiskun vitézzel együtt a két részből alkotott megye jelképévé váljon. Bács vármegye címere Az a tény, hogy a hivatalos megyei iratokat 1699-ig a főtisztviselők pecsétjeivel látták el, arra enged következtetni, hogy azelőtt Bács vármegyének sem címere, sem pecsétje nem volt. Mivel azonban a bácsi székeskáptalan megbízott tagja a vármegye gyűlésein mint „hiteles bizonyság" volt jelen, a Szent Pált ábrázoló káptalani pecsétek is rákerülhettek a megyei végzésekre. A török kiűzése után újjáalakult vármegye 1699-ben I. Lipót által adományozott címerének kerek pajzsában, zöld mezőben a Bács-Kalocsai Főegyházmegye védőszentje, Szent Pál kissé jobbra néző, kék ruhás, vörös köpenyes alakja állt, jobbjában lefelé fordított karddal, bal kezében könyvvel. Latin nyelvű körirata: „Sigillum Comitatus Bachiensis S. 1699.P." Ez a címer azonban csak rövid ideig volt használatban A Rákóczi vezette szabadságharc helyi eseményei során - átmenetileg - elveszett a címer leírását tartalmazó királyi diploma. Ezért 1712-ben III. Károly oklevele megerősítette a korábbi pecsét- és címerhasználatot azzal a módosítással, hogy az eredeti 1699 évszám helyett az 1712-es év megjelölése szerepelt. Valamilyen oknál fogva azonban ez a változat nem készült el, s a későbbi pecséteken is változatlanul az 1699-es évszám látható. Bodrog vármegye ugyancsak 1715-ben újítatta meg elveszett korábbi, 1699-es címerét. A ránk maradt kör alakú pecséten a Dunát és i A bácsi káptalan pecsétje 1252-ből Bács vármegye pecsétje 1699-es évszámmal Bodrog vármegye pecsétje 1715-ös évszámmal
