Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Székelyné Kőrösi Ilona: Gasztronómiai hagyományok Kecskeméten

185- megható látni, hogyan ápolják és terjesztik speciális erdélyi eledeleiket, az erdélyi káposztát, a kürtös kalácsot, a fatányérost, - magyarul flekként..."29

A régi ételek, a tájjellegű gasztronómiai termékek, a hagyományos ízek felfedezése és hagyományőrző szándékkal történő megújítása, továbbadása napjainkban ismét terjedőben levő jelentség. A jeles napok, ünnepek, rendezvények terített asztalai nemcsak a táplálkozást jelentik számunkra, hanem az adott közösséget is, étkezési kultúrájával és egyéb hagyományaival együtt.

IRODALOM

Antalffy Gyula

1982 Reformkori magyar városrajzok Budapest

Bárth János (szerk.)

2002 Kecskemét története 1849-ig. Kecskemét monográfiája 1. Kecskemét Bognár Anikó

2001 A süteménykultúra változása a XX. századi Kecskeméten. Cumania 17. 303-340.

Czakó Ferenc

1995 Bugac történelme. Kecskemét Faragó Béláné

1938 A mi mindennapi kenyerünk

In: „Nékem olyan asszony kell..."

A Kecskeméti Feleségképző Akadémia előadásai. 80-92. Kecskemét Forrásközlemények IV.

2002 Kecskeméti testamentumok I. 1655-1767. Összeállította, jegyzetekkel ellátta és a bevezető tanulmányt írta Iványosi-Szabó Tibor. BKMÖ Levéltára. Kecskemét

29 Uo. 83.