Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Romsics Imre: „Kétfejű sasok ellen”

160

Menj el a te nyugalmadban Nagy hazafi könyezünk, Zilált állapotban hagytad Szent hazánk és nemzetünk. Tettél amit tehettél, Áldozatja is lettél, Jutalmazzon az Istenség, Helyed legyen a magas ég.

Legszebb élted éveiben Szent jogunkért küzdöttél, Midőn hazánk vészben forgott, Azonnal honvéd lettél. Nem kíméltél éltet s vért Áldozni a hazáért, Készen voltál bármit tenni,

S érte élni, s érte halni.

És a sok millió golyók Megkíméltek tégedet,

De az ármány eszközei Rövidítik éltedet.

Mert igazat szóltál,

Azért meg is lakoltál, Holtodig rabságban voltál, Mint rabot talált a halál.

Te a nemzet halottja vagy,

A nemzet sirat téged, Tudja mit vesztett te benned, S mi volt az tehetséged.

Jó honfi, tiszta lélek, Szeplőtelen erényed, Bátorságod is páratlan, Neved is örökítve van.

Kintsed nem volt, de honodat Szeretted mint fő kintset, Azon voltál, hon szerelmed, Hogy minden felé hintsed.