Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Romsics Imre: „Kétfejű sasok ellen”
158 Vapenka Rudolf lakatost öt forint birsággal büntette azért: mert 1862-ik évi március 15-én a szabadság évnapján valaki az adóhivatal épületéről a kétfejűsast leverte és ő azt nem akarta visszatenni.- De minek az! - kérdé a bíró.- Mert én így akarom és másképen nem fizetek! A biró már hajlandó volt a nyugtát igy kiállíttatni, azonban Nyitray Náci főjegyző halkan súgta neki:- Bíró uram a világért se adjon ki ilyen nyugtát: mert megbánja.- De hát mit csináljunk? A kétfejű sast csak fel kell szegezni valakinek.- Soha se törődjék vele biró uram, majd akad valaki, ki ezt a város költségén megteszi, - feleié teljes reménynyel a főjegyző. És akadt is kalocsai lakatos, ki a csekély munkát a város költségén öt forintért elvégezte. Hogy egyetlen élő iparosunkat se gyanúsítsunk, megnevezzük, hogy a vállalkozó szellemű lakatos Pfefferkorn József volt, ki ma már szintén képtelen volna hasonló munkára vállalkozni."39 Az 1848-as eszmék elevenen éltek a kalocsai közönségben, melyeket tovább erősített az a tény, hogy a Nemzeti dal és a Tizenkét pont kinyomtatásában közreműködő Malatin Antal (1820-1905) és Holmeyer Ferenc (1823-1889) nyomdászok 1856-ban Kalocsán alapítottak nyomdát. Életük végéig a város megbecsült polgárai voltak, síremlékük a kalocsai temetőben ma is megtalálható.40 Kalocsán temették el Tóth Mikét (1838-1932), a jezsuita gimnázium tanárát, aki 10 évesen az Ung megyei nemzetőrök dobosa volt. De Kalocsán halt meg Klauzál Gábor (1804-1866) is, az első szabadon választott kormány közlekedési minisztere.41 39 HANG Ferenc 1885. 29-31. 40 Kalocsai tevékenységükről lásd - ROMSICS Imre 2005. 41 ROMSICS Imre 2007.