Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Romsics Imre: „Kétfejű sasok ellen”
151 kokat is, Kalocsán helyeztette el, hová azok részint hajókon, részint kocsikon hozattak. Ekkor itt kórházzá alakíttattak a szeminárium, az elemi iskolák és az akkor piaristák vezetése alatti gymnasium épületei. Az ápolók élén volt Ruttkayné, Kossuth nővére. A kórházügy egész adminisztrátióját fáradhatatlan buzgalommal vezette Raffay János, a kegyesrendűek itteni házának igazgatója, ki a ház épületének egyik kamarájába ment lakni és innét vezette az összes kórházak fáradtságos dolgait, csaknem egyedül. A buzgó piarista házfőnök ma már a kolozsvári temetőben aluszsza a boldogok álmát, nyugodtan várván a végső Ítéletre, mely érdemeit megjutalmazandja. Volt itt ezen időben számos katonatiszt, köztük sok katonaorvos, kik a sebesültekkel nem sokat törődve, mint a helyzet urai - tisztelet a kivételeseknek - az érseki kastélyt megszállták s ott éjjel-nappal dorbézoltak. A cigány minden éjjel húzta és bőségesen folyt a drága, de potya ital. E bonvivant állapot mindaddig tartott, mígnem Kmetty tábornok 1849. julius vége felé Kalocsára bevonulván, a katonaorvosok viselt dolgairól értesült és őket nemcsak a kastélyból kiűzte, hanem részben el is bocsátotta":30 A kórházat az utolsó beteg fölépülésével, 1850 áprilisában szüntették meg. A szabadságharc alatt az érseki uradalom tartotta fönn, azután pedig a város finanszírozta a kiadásokat.30 31 Április elején, a magyar csapatok sikeres hadműveleteinek hatására, kivonultak a császáriak Kalocsáról. Ebben a nyugodtabb időszakban, 1849. június 21-én hangzott el Sörös Imre könyvtárnok fegyverbe szólító, lelkesítő 30 HANG Ferenc 1885.17-18. Hang Ferenc ezen visszaemlékezése gerjesztette azt a hitet, hogy Kossuth nővére vezette a kalocsai kórházat. Emiatt nevezték el Kossuth Zsuzsannáról a kalocsai egészségügyi szakközépiskolát. Ezen anekdotikus leírásból vett említés ezidáig nem nyert bizonyságot. Az iskolai névadásról folytatott nyilvános vitát a Kalocsai Néplap hasábjain 1995-ben e sorok írója és a névadást szorgalmazó valamikori tanácselnök, Geri István - lásd GERI István 1995.; ROMSICS Imre 1995. 31 VKM - TDGY 72.267.1., 97.; 160. Az adatokat idézte BÁRTH János 1975. 234.
