Gyergyádesz László, ifj.: „Csavargó”. Mednyánszky László élete és művészete (Kecskemét, 2007)
JEGYZETEK/NOTES 1. Krúdy Gyula: A „bolond Mednyánszky”, a csavargók patró- nusa. In: Enigma, No 34, 2002. p. 77. (A szöveg eredetije a Világban jelent meg 1925-ben.) 2. Czóbel Istvánná Mednyánszky Margit: László - Brouillon (visszaemlékezés). In: Mednyánszky-olvasókönyv. Szerk.: Markója Csilla. Enigma, No 24/25, 2000. p. 56. 3. Czóbel Istvánná visszaemlékezése i. m., pp. 57-58. 4. Lásd róla részletesebben: Markója Csilla: Thomas Ender és Mednyánszky. In: Johann Nepomuk Ender (1793-1854), Thomas Ender (1793-1875) emlékkiállítás. Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjtemény. Szerk.: Papp Gábor György. Budapest, 2001. pp. 57-62. 5. A témáról lásd részletesebben: Hessky Orsolya: Rajzolni tudni kell. Mednyánszky László müncheni tanulmányairól és rajzairól. In: Mednyánszky. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2003. október 14. - 2004. február 8. Szerk.: Markója Csilla. Budapest, 2003. pp. 146-148. A szerző bizonyítékként az Akadémia beiratkozási tanúsítványára, Mednyánszky egy vázlatkönyvi bejegyzésére és egy naplófeljegyzésére, továbbá Kacziány kéziratos visszaemlékezésére hivatkozik. 6. Magyarországon először 1877 decemberében vett részt csoportos tárlaton, méghozzá a sugárúti frissen felépült „régi” Műcsarnokban. 7. Lásd a témáról részletesebben: Szinyei Merse Anna: Plein air törekvések Magyarországon. In: Szolnoki Művésztelep 1902-2002. Szerk.: Kertész Róbert, V Szász József és Zsolnay László. Szolnok, 2001. pp. 13-25. 8. Mednyánszky László naplója (Szemelvények). Szerk., előszóval és jegyzetekkel ellátta: Brestyánszky Ilona. Budapest, 1960. p. 68. 9. Markója Csilla: „Egy fenséges és egy ijesztő arc közötti távolság”. Mednyánszky László rendhagyó művészetéről. In: Mednyánszky. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2003. október 14. -2004. február 8. Szerk.: Markója Csilla. Budapest, 2003. p. 18. 10. Czóbel Istvánná visszaemlékezése i. m., p. 62. 11. Mednyánszky László naplója i. m., p. 37. 12. A témáról lásd részletesebben: Markója Csilla: „A fő, az egyetlen maradandó a hangulat”. A hangulattól a motívumig. Mednyánszky László és a bécsi hangulatkép-festészet / Stimmungsimpressionismus. In: Enigma, No 34., 2002. pp. 5-23. (továbbá az azt követő, magyar nyelvre lefordított másodközlések Hangulatkép-festészet cím alatt, pp. 24-56.); Kiss-Szemán Zsófia: Mednyánszky és a bécsi „Stimmungsimpressionismus”. In: Mednyánszky. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2003. október 14. - 2004. február 8. Szerk.: Markója Csilla. Budapest, 2003. pp. 156-165. 13. Markója Csilla: Tájkép csata után - Mednyánszky László és a hadifestészet. In: Enigma, No 28, 2001. p. 12. 14. Mednyánszky László naplója i. m., p. 69. 15. Sarkantyú Mihály: Mednyánszky László 1852-1919. Budapest, 1981. p. 13. 16. Kállai Ernő: Egy álmodozó vándor. A festő Mednyánszky László (1852-1919). In: Kállai Ernő: Művészet veszélyes csillagzat alatt. Válogatott cikkek, tanulmányok. A cikkeket válogatta, a jegyzeteket, a bibliográfiát összeállította és a bevezetőt írta: Forgács Éva. Budapest, 1981. p. 307. - A cikk eredetije németül a Pester Lloyd 1942. május 3-i számában jelent meg. 17. Lyka Károly: Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig. Magyar művészet 1896-1914. Budapest, 19832. p. 94. 18. Mednyánszky László naplója i. m., p. 22. 19. Lásd róla: Gellér Katalin: „Vonjuk ki magunkat egyre jobban és jobban az érzéki csalódások eme világából”. In: Mednyánszky. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2003. október 14. -2004. február 8. Szerk.: Markója Csilla. Budapest, 2003. pp. 176-184. 20. „Csak a bűnözőket szereti. Válogatás Katona Nándor Mednyánszkyt „leleplező” emlékirataiból. A szövegrészeket válogatta és gondozta Markója Csilla. In: Mednyánszky- olvasókönyv. Szerk.: Markója Csilla. Enigma, No 24/25, 2000. pp. 188-189.; Markója Csilla: Egy másik Mednyánszky (A Mednyánszky-kutatás új forrásai). In: Művészettörténeti Értesítő, XLIX, 2000/1-2. pp. 104-110. A katona eredeti neve Kleinberger Náthán volt. Mednyánszky 1880-ban fogadta tanítványául a később Akibának becézett szegény fiút, aki egy késmárki zsidó kocsmáros fia volt. 21. A témáról lásd részletesen Gellér Katalin i. m., pp. 176-184. Egyet kell értenünk a szerző egyik végkövetkeztetésével (p. 183.): „Mednyánszky élet- és művészetfelfogásának egysége ellenére a művekben szakadás tapasztalható a vászon előtt álló művész és a mű között, a látvány „valósága” győz az érzelmek és a látható világ között ekvivalenciákat kereső, szubjektív szimbolikus megjelenítés fölött. ” 22. Markója Csilla: Báró Mednyánszky László különös élete és még különösebb művészete (1852-1919). Előszó a Mednyánszky-olvasókönyvköz. In: Mednyánszky-olvasókönyv. Szerk.: Markója Csilla. Enigma, No 24/25, 2000. p. 15.
