Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)

Rind Melitta: Topolyai gyermekjátékok Zöldy Pál gyűjteményében

a műköltészeti hatásra létrejött vagy azt tükröző darabok, és kimaradnak az érthetetlen, hiányos leírású játékok is.

A közlésben Lázár Katalin rendszere alapján követik egymást a játékok. Az ő rendje mindenfajta játékot magában foglal, igy Zöldy teljes játékgyűjteményét be tudja fogadni. „Kerényi György a játékcselekményben találta meg azt az elvet, amelynek alapján a népi játékok minden fajtája egységes rendszerbe foglalható.”18 Lázár Katalin ezt fejlesztette tovább: „A játékcselekménynek - mivel az sok esetben többszálú és meglehetősen bonyolult - a lényegét, a játék legfontosabb mozzanatát tekintettem a rendszerezés alapjának; ez pedig a játékmag.”19

Továbbá Lázár Katalin ajánlja és sürgeti a megyék vagy kisebb néprajzi területek játékainak gyűjteményes kiadását. Fontosnak tartja a pedagógusokat képző intézményekben a gyakorlati képzést e témakörből. Az általa ajánlott tanítási módszer a hagyományból indul ki: egyszerre tanítani és tanulni szöveget, dallamot és játékmódot (cselekményt).

A játékkutatás története során többen próbálkoztak már játékrendszerezéssel különböző szempontok alapján: történetiség, szöveg, dallam, térforma, életkor szerint, származási hely alapján. Valamennyi rendszernek megvan a létjogosultsága, de egyik sem bizonyult megfelelőnek ahhoz, hogy a hagyományos népi játékanyag egészét átfogja. Erre a játékmag alapján kialakított típusrend volt alkalmas.

A típusrend

I. ESZKÖZÖS JÁTÉKOK (a legfontosabb az, hogy mi történik a játékeszközzel)

Tárgykészítő játékok: lényege egy-egy játékszer elkészítése. Pl.: Csutkaház, Állatfigurák.

Eszközös ügyességi játékok: lényege, hogy valamely eszközzel a játszó kellő ügyességgel tudjon bánni. Pl.: Csigázás, Csülközés.

Labdajátékok: PL: Hátba ütős, Kidugós.

II. MOZGÁSOS JÁTÉKOK (a mozgás a központi elem)

Ölbeli gyermek játékai: felnőttek játékai ölbeli gyermekekkel. Pl.: Csiklandozás (Bezsere), Csípi Csóka.

Ügyességi és erőjáték: a játék valamelyik részében az ügyesség, másik részében pedig az erő a legfontosabb. Pl.: Sótörés, Adj, király, katonát.

Fogócskák: lényege, hogy az egyik gyerek megfogja a másikat. Pl.: Szembekötőcske, Bent a bárány, kint a farkas.

III. SZELLEMI JÁTÉKOK (játékok egy részéhez szükséges, hogy a résztvevők jó memóriával, gyors reagálási képességgel rendelkezzenek)

Szellemi ügyességi játékok: a hosszú mondókák, felelgetők a gyors tanulási készséget teszik próbára. Pl. : Hétfő hetibe.

Kitalálós játékok: változatos azoknak a játékoknak a készlete, amelyekben valamit ki kell találni. Pl. : Pipacsjáték, Cin-cin, bum-bum.

Rejtő-kereső játékok: jó megfigyelőképességet, koncentrálást igényel az eldugott tárgy vagy az elbújt játszók megtalálása. Pl.: Sem, sem gyűrű, Bújócska.

IV. PÁRVÁLASZTÓ JÁTÉKOK (Általában érzelmi kapcsolatokat tükröznek. Valamennyi párválasztó köijáték egyetlen típusba tartozik, hiszen a játékmód ugyanaz: körbeállnak, valaki a kör közepére áll, a dal megfelelő részénél párt választ magának.)

18 LÁZÁR Katalin 2002. 74.

19 LÁZÁR Katalin 1997. 28.

170