Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)

Pénovác Antal: Eklézsiakövetés és egyéb büntetések Ómorovicán a XIX. század első felében

határával, hanem itt a törvény héjén és egész Ekklesiai Elöljárók szeme láttára Kováts Josefnek szeme közzé pökni, sőt még alig hogy pofon ütni is nem vakmerősködött és hajába kapni is akarván minden tsillapítás ellenére is, - ezenn vakmerőnek szánt törvénytelen tselekedetéért, zabolátlan dühiért és e törvény háznak ’s Parochiának meg sértéséért, ezen Ekklésiai Tanácsnak meg botránkoztatásáért meg korbátsolásra Ítéltetett méltónak, — melly ő rajta a végzés ereje szerént akkor fog végbe vitetni (mivel magát terhesnek mondja) mikor terhét le tévén elébbi egészséges állapottyára egésszen vissza fog jönni - külömben a végzés szerént most tüstént exequaltatott volna. ” Ez a váratlan kis incidens azonban nem feledtette a bírákkal a bepanaszolt bűnös­ségét, és kimondták: „ ...igaz legyen Kováts Josef állítása hogy Mutsi Istvánnéval tör­vénytelen közösködésbe élt, - a büntetésre úgy is mint nős parázna edgyátalyába érde­mes, - ha pedig nem igaz állítása, így is büntetésre méltó, mert hamis váddal terhelvén Mutsi Istvánnét, - házasságrontóvá lett felzavarván köztök az eddig tartott házassági ed­­gyességet, — úgy hogy Mutsi István ennél fogva feleségétől elszakadni kívánó czéllyát ki is nyilatkoztatá. - Erre nézve Kováts Josef mint minden tekintetbe bűnös botránkoztato, békességháborito, házasságrontó 12 páltzák elszenvedésére bűntetteiéit. ” 1841. január 7-én, amikor „Lengyel Jósef csizmadia felesége panaszt tevén férje ellen az iránt, h [=hogy] ez ötét kegyetlenül meg kínozta és emberi érzést megható módon hóhérolta, és ennek nagyobb bizonyságára a ’ Doctori Visum Repertumot is elő mutatván ts [=csak] ugyan ki világolt h [=hogy] a ’ tett vereség tsakugyan igen nagy és tsak n [=nem] gyógyíthatatlan. - Meg kérdeztetvén Lengyel Jósef ezen tselekedete okárol, azt mondotta hogy ezt azért tette, mert inassa vallomása után tudja h [=hogy] míg ö Zomborba volt felesége egy ifjat név szerént If. Bálint Sándort magához hivott és akkor éjtszaka magánál is hátatta [sic! = hálatta - P. A.]. - Az asszon e' tett felöl meg kérdeztetvén ki vallotta h [=hogy] tsakugyan volt nála az említett Ifjú, és le is feküdt az inas jelenlétébe ő mellé az ágyra, de az ő akaratja ellen. - Azt is kivallotta h [=hogy] tsakugyan maga hivatta házukhoz a ’ Legényt, de n [=nem] rossz végből. Minthogy tehát az asszon a ’ maga saját vallása szt [=szerént] hibás volt tudtára adatott neki h [-hogy] máskor illyen hibás és bűnös lépésektől magát meg óvja, - De a férjnek is tudtára adatott hogy ha még illyen potskosságot mer feleségén véghez vinni a ’ testi büntetést semmi mód el n [=nem] kerülendi. — Egy éberánt ez alkalommal keményen g [=meg] dorgáltatván, minth [=minthogy] feleségét szülei Patsérra el vitték meghagyatott h [=hogy] gyógyításáról gondolkozzon, és azon gyülölséget mellyel most felesége eránta viseltetik szeretetté változtatni törekedjék. - Bálint Sándor p mt [=pedig mint] a ’ ki volt a ’ veszekedés szerzőjje 5 órai áristomra Ítéltetett. ” 1841. augusztus 29-én „Ifjú Kara István felesége azon fájdalmas panaszát adá elő hogy férje öttsének Karai Andrásnak neje azon hazug költeményt terjesztgeti felöle hogy ö valami Veres Lörincz nevű Óhitű Ifjúval már több éveken által titkos szövetségben él. csupán azon ókból mint mondja hogy az ötét szorgalmáért ’s tisztaságáért kedv ellő — ellenben Kara Andrásnét tunya lomhaságáért, vissza pattogó goromba szavaiért méltán megvetett jó napát [sic! = ipát - P. A.] ’s napa asszonyát, valamint férjét is ellene felingerelje. - A ’ hamis rágalom férjének füleibe jutván a ’ házi csendet köztök talán örökre meg zavarta, a’ szérűről éjtszakának idején vas villával haza szaladt dühös férjnek bosszújától csupán futással mentheté meg nagy nehezen életét. Veres Lörintz presbytérium elébe állíttatván a ’ vádoltatott asszony előtt vakmerőn állitá hogy tölle hozzájok szolgálatba lépte után csak hamar három pogácsával meg ajándékoztatván azoknak bevételek után szíve mintegy ellene álhatatlanul vonszolt hoz­zá, - bár hol mulatott vagy munkálkodott belseje az asszonyhoz kísztette, ’s vele hat évek 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom