Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Zorn Antal: Névmagyarosítás Baján és néhány környező településen a XIX-XX. században
amiből egyik se jó. Hét gyermeke volt, a gyermekáldásról ezt mondta: Isten áldása a jó gyerek, és az a legnagyobb vagyon is. Kislánya halálába felesége ezzel nyugodott bele: Isten adta, Isten elvette, legyen meg az ö szent akarata. A gazda faluhoz való viszonyáról is szinte keresztény szocialistának nevezhető véleménye volt: Ha majd egyszer megnősülsz, úgy vess, úgy arass, hogy legyen a családodnak, és jusson a szegényeknek is. A feleséged pedig úgy süssön kenyeret, hogy mindig jusson a kéregetöknek. 1945-ben ezzel utasította vissza a neki is fölajánlott nagybirtokból való parcellát: ...se házát, se mezejét, se másféle jószágát ne kívánjad! Amikor fia még szovjet hadifogságban volt, ahonnan soha nem tért vissza, férjhez adták egyik lányukat, s nagy lakodalmat rendeztek számára. Ezt persze sokan szóvá tették a faluban. Az anya így reagált a közvéleményre: Most a lányunknak lesz a nagy napja, és vigadjon mindenki. Mi pedig ott sírunk, ahol senki se lát. Az előbbi család történetét az özvegy téesz-elnök- feleség írta meg. Történeti előképe van annak a mondatnak, amit életrajza előadása közben édesanyja szájába ad. Egyúttal jól kifejezi a polgárosodás mellett is paraszti hagyományokat őrző módos gazda-család büszke öntudatát. A családtörténet írójának apja, Hegedűs P. József ugyanis a maga 12 holdjával és paprika-nagykereskedői tevékenységével igen jómódúnak számított a faluban. Anyja egy elszegényedett árva abonyi nemes kisasszony, Bogáthy Franciska, akit gyámja, a falu földbirtokosa adott hozzá egy tehetős gazdához. Vallásos nevelése miatt már gyerekkorában így emlegették: Az a Jóska, aki a nagy könyvet viszi a misére. Önálló korában lakásáról már a harmincas években telefonon tudta intézni vásárlásainak, eladásainak egy részét. Ez ügyben rengeteget utazott, sokszor megfordult külföldön is. Üzleti forgalmát maga regisztrálta. Sokféle, jobb és baloldali újságot járatott. Eljutottak hozzá Szabó Dezső Lúdas Matyi Füzetei és a népi írók könyvei közül is egynéhány. Közéletiségét bizonyítja, hogy községi esküdt és egyházközségi képviselő testületi tag, rendkívül törvénytisztelő volt. Az iskolák államosítása elleni felszólalása miatt bírósági ítélet nélkül internálták. Mélyen vallásos ember, napi templomba járó, így neveli gyermekeit is Családjával együtt részt vesz az Eucharisztikus Kongresszus budapesti rendezvényein, de Eszak-Erdély visszatérte után feleségével ellátogat oda, hogy megmutassa neki egykori harcainak színterét. .Korteskedett egy kormánypárti képviselő mellett. A paprikamonopólium körül kirobbant politikai harcoknak is egyik vezéregyénisége, s a Magyar Fűszerpaprika-nagykereskedők Szövetkezetének is egyik vezetője. Amikor a minisztériumban egy küldöttség élén a bátyai paprikások panaszát adta elő, a miniszter megkérdezte tőle: Melyik zsidó ügyvéd tanította ki magát erre? Mindemellett hét gyermeke közül ötöt fölnevelt. Módos házának formája épp úgy őrizte a paraszti hagyományokat, mint ahogyan csizmás, kucsmás öltözete is szinte hivalkodóan árulkodott gazda mivoltáról. Fiának is azt mondta: A káposzta árából veszünk neked az András napi vásáron egy télikabátot. De nem akármilyet. Szép fehér báránybunda béléssel, perzsián gallérral, és hozzá kucsmát is, hogy a lányok megforduljanak utánad. A mély jelképes értelmet őrző szertartások a magyar társadalom két szélső osztályában az arisztokratáknál és a módos parasztságnál maradtak meg legtovább. Amikor Hegedűs P. József 1919-ben megnősült, az ősi rituálé szerint jártak el. Édesanyám az akkori szokás szerint menyecskének ment. Az anyós úgy várta menyét, hogy az asztalra egy szép háziszőttes szalvétát tett, arra szép piros almát, és abba annyi ezüstpénzt, amennyi csak belefért. Jelképül, hogy szeretik a menyecskét. A konzervatív formaságokhoz való ragaszkodás ellenére gazdálkodásában egész sor újítást kezdeményezett. Gazdálkodásának kezdetén kicserélte lovait jobbakra. A szépjárású jó ló rangot jelentett gazdájának .Abban az időben ugyanis a falu versengett, kinek vannak a legszebb lovai. Megragadta az alkalmat akkor is, amikor a fölbirtokos Újváry árulta 229
