Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)

Lepár Karolina: Horgosi magyar borbélyok

tak a vagyonosabb iparos réteghez, még a gyógyító tevékenység révén sem változott a szociális helyzetük.

Horgos vegyes nemzetiségű település, de a helyi őslakosok között soha sem volt éles az etnikai elkülönülés. Mindegyik borbélynak volt szerb kuncsaftja, szerb borbélyokhoz is jártak magyarok, bár ez utóbbiak csak az ’50-es évektől kezdenek feltűnni. Jelenleg is van Horgoson egy szerb nemzetiségű férfi, aki borbélynak tartja magát, de a szakmabeliek ebben kételkednek. Jöttmentnek, menekültnek tartják, mert a délszláv háború alatt érkezett a faluba. Járatlanságát a helyiek szerint az is bizonyítja, hogy kalapot rakott ki cégérnek. A jelenleg működő ötödik borbély magyar, azonban a fiatal generációhoz tartozik, ezért nem képezte vizsgálatom tárgyát. Azért sem foglalkoztam vele, mert ő csak tanfolyamot végzett és nem hagyományos módon tanulta a mesterséget, nem is szívesen borotvál.

Sikerült olyan adatközlőket találnom, akik viszonylag sok információval szolgáltak az általam vizsgált területekről, Ozsvár András volt a három személy közül, aki olyan adatokat említett, amelyekről, a többiek már nem hallottak, mert az idők folyamán kivesztek. Számos tényezőt szerettem volna még vizsgálni, azonban terjedelmi okok miatt ezek már nem fértek bele a tanulmányomba.

181