Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
tizedik világba is, ám leggyakrabban mégiscsak a kilencedikbe. Fokozásként emlegetik a 99. világot is: Az idős emberek mindig azt mondták, fantáziáláskor a 9. világba kerül el az ember. Die alti Leut haud üllawail gseit, en die 9. Wealt nei kammt ma bem Fantasiara. Vagy: Máma álmomban a 9. világban keveregtem. Heit bin i em Truma neikamma doch au en die 9. Wealt. Vagy: Haud V 's au ghert, dia plaudridja so dämm ramm, nei en die neit Wealt. Hallottátok, milyen butákat beszél, bele a 9. világba? Vagy: Fantáziálás közben a 99. világba kerül az ember. Gyakran mondom a gyerekeimnek: Máma éjjel tán még a 99. világban is jártam. Mindenfelé elkóvályogtak a gondolataim. Bem Rammfantasiara kammt ma en die 99. Wealt nei. I sag 's oft zu meini Kendr: “Heit nacht muß i doch au en dr 99. Wealt denna gsei sei. En ällagrhand bin i neikamma. ” DONAR Donar (északi nevén Thor) a mennydörgés istene a germán mitológiában. A harcokat vezető előkelő Wodannal szemben őt parasztistennek mondják, mert a pogánykor embere benne, mint az időjárás istenében, összefoglalta mindazon természeti jelenségeket, melyek a parasztember életét meghatározzák. Ő uralkodott a szeleken, az esők révén ő adott életet, ezért termékenységistenként is tisztelték. Ismerős Hajóson is az a szép monda, melyben a parasztember egyszeri lehetőséget kap Jézustól arra, hogy az időjárást egy éven át saját tetszése szerint igazgassa. Egész évi rendezkedése mégis balul üt ki, mivel a szelet kifelejti, ami a beporzás révén megadná a várt gazdag termést. Donar adott nevet a hét egyik napjának, a csütörtöknek, amely eredetileg Donarstag volt, vagyis ’Donar napja’, majd végül Donnerstag ’mennydörgés napja’ lett belőle. Hajóson az igen elferdített Danschteg szóvá rövidült. A ’mennydörög’ és a ’mennydörgés’ szavakban már jobban kivehető az isten neve: ’s duarned, s Duarna. A felhőkben kocsiján dübörgő Donar meglendíti kalapácsát, eredetileg fejszéjét, ettől keletkezik a mennydörgés. A ’fejsze’ (Akscht) szerepel egy szólásban, amit záporeső jellemzésére használnak az emberek: So stark hat ’s greangid wia d Akschtgabla. Úgy esett, mint a (? Az összetétel értelmét vesztette). - A német ’mennykő’ szóban szintén szerepel az Axt: Donneraxt. Amikor a mennydörgéshez fűződő hiedelmeket mondják az emberek, akkor szinte kivétel nélkül a keresztény mitológia szentjei szerepelnek beszédjükben. A Donamak tulajdonított dörgés a kereszténység fölvételével Szent Péter szerepe lett, mivel ő lépett fel „a germán térségben Donar utódjaként”.47 Mikor dörög az ég, akkor Hajóson is többnyire a Szent Péter tevékenykedik: kimossa ki a hordóit, görgeti a hordóit. Wenn 's duarned, nach tuat dr Petr seini Fäßr wäscha. Nach sagid se, dr Petr bohlid seini Fäßr. Azt a német földön általánosan használt képet a mennydörgésről, hogy a szent a kuglipályán kuglizik, Hajóson nem Szent Péterről hallani, hanem a Jakabként megszemélyesített holdról: A Jakab kuglizik ott fönn. Most megint földöntötte az összes bábut. Úgy döntögeti azokat a bábukat, mint a huszonegyet. Jetz tuat dr Jakob kegla doba. Jetz hatt’r wiedr all Kegl amghaua. Jetz haucht V so d Kegl am so wia ueisazwanzke. Igen figyelemre méltó a mennydörgés okozójaként a ’nagypapa’ dr Nine vagy a ’nagypapánk’ aisan Nine emlegetése. Tudniillik vagy nem tudja a hajósi ember a választ e titokzatos nagyapa kilétére vonatkozóan, vagy visszakérdezve bizonytalanul Istent nevezi meg: Azt mondták, ha dörög az ég, akkor a Nagypapa gurítgatja a hordókat. A Nagypapa talán az Isten, nem? Sie haud gseit, wenn 's duarned, nach tuat dr Nini d Fäßr 47 LURKER 1991. 831. Im germanischen Raum trat mit der Christianisierung Petrus die Nachfolge Donars an; [...] wenn der Heilige Kegel schiebt, donnert es. 135
