Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
nos európai hiedelmek szerint - nem juthatnak a túlvilágra, vezekelniük kell: a viharban vonuló vezeklő lelkek átmeneti helyen tartózkodnak, ami olyan értelemben is ’túlvilág előtti’ hely, hogy tulajdonképpen egy archaikus, konkrét túlvilágképzetek előtti túlvilág.” Grimm szerint a kereszteletlenekről van szó, akik fölött a keresztény gondolkodás tör pálcát: „Széles körben elterjedt néphit szerint a kereszteletlenül meghalt gyermekek lelkét magával ragadja a dühöngő sereg; mivel nem keresztelkedtek meg, pogányok maradtak, és pogány istenek, Wuotan vagy Hulda hatalmába kerülnek.”11 Hajós nem kereszteletlenekről beszél. Ám a gyermekek forgószélben való örvénylése, a rossz halál itt is jellemző jegy. Sőt az örökkévalóságig szóló büntetésük is. A hajósi emlék így hangzik: En dr Wendsbraut denná wuhnid die uschuldigi Kendr. Vaar haud vili Kendr messa stearba dur Naläßigkaeit, vam Hangr and Dreck and so. Deanni fendid iahra Ruah itt. Deanni messid wiarfla mit dr Wendsbraut, wel sie fendid iahran Platz niana. Deanni haud uf dr Wealt kuein Platz ghätt, and dramm messid sie doit denná, solang sie seand, en dr Wealt ramm ßiaga. Solang d Wealt ischt, messid sie mit dr Wendsbraut gau. (O.J.H.M.) A forgószélben az ártatlan gyermekek laknak. Azelőtt sok gyermek halt meg nemtörődömség, éhezés, tisztátalanság meg hasonlók miatt. Ezek nem találnak nyugalmat. Forogniuk kell a forgószéllel, mert sehol helyet nem találnak, sehol a világon. Ezért amíg a világ fennáll, a világban örvénylenek, egyre csak úton vannak a forgószéllel. Ehhez a témához tartozik az a közismert hiedelem is, amit Hajóson is tartanak, hogy ha erős szél fúj, akkor valaki fölakasztotta magát. Wenn 's en großa Wend gait, nach seit ma, ’s hat ihn eapprd aufghängt. Ilyenkor tehát Wodan, az akasztottak germán istene viszi magával áldozatait a szélviharban.0 11 12 A német néphit szerint bűnözők akasztásakor is vihar támad. Wuttke szerint az akasztás ténye „azzal lehet összefüggésben, hogy Wodannak áldozatként embereket is akasztottak.” Azonban Wuttke állítása szerint a „Wodan-mítosz legfontosabb maradványa az egész Németországban elterjedt és már a 12. századból igazolható hit a vad vadászról vagy (Dél- és Közép-Németországban inkább) a dühöngő seregről.”13 Hajóson eddig egyetlen adatközlőtől hallottam a vad vadászról. Elbeszélésében sok motívum megvan azok közül, melyek Wodant körülveszik. Említettük, hogy ő a szelek és a halottak germán istene. Ennek az elbeszélésnek a vadásza is éjszaka érkezik és vad viharban, és egy halottat kísér-kísért halála után. Vam wilda Jägr dott haud sie államai vazählt, deanni wildi Jägr, des muß en Stuarm, so was sei, descht grad so, wenn so großi Stiarm kammed. Nach ischt ueis gstaarba am Haus and des ischt ällawail zruckkamma. En dr Nacht hat si nomal erscheint. Reacht hascht des itt gsiah, nu en Schei hat des ghätt and iamal hat 's nach a Stemm au no gia. And des ischt nach deamm sei Stemm gsei, was gstaarba ischt. And deanni haud itt ruah kenna, vaar sie nach itt eappis aufgopfrid haud en dr Kiarch. Nach ischt eappr kamma and hat gseit, sie sollid eappis aufopfra, daß sie a Ruah kriaged. I0PÓCS 1989.38. 11 GRIMM 1939. 223. in das wütende heer wurden aber nach dem weit verbreiteten Volksglauben die seelen der ungetauft sterbenden kinder aufgenommen, da sie keine christen wurden, blieben sie heidnisch und fielen heidnischen göttern zu, Wuotan oder Hulda. 12 WUTTKE 1970. 475. ...dies [die Erhängung] könnte damit Zusammenhängen, daß dem Wodan Menschen als Opfer auch gehängt wurden. 13 WUTTKE 1970. 17. Der wichtigste Überrest der Wodansmythe ist der durch ganz Deutschland gehende u. schon im 12. Jahrh. bezeugte Glaube vom Wilden Jäger oder (mehr in Süd- u. Mittel-Deutschland) vom "Wütenden Heere"... 122
