Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Alojzijje Stantić: A sütőharang használata a bunyevácoknál a szabadkai határban
A lacikonyhának a szállás udvarából nyílt a bejárata. A kéményt konyha középső falára építették többnyire vályogból, ritkábban téglából. Nagy volt a bolthajtása, hogy minél huzatosabb legyen. Az ilyen típusú nyári konyhák azért voltak közkedveltek a bunyevác nagygazda tanyákon, mert a korom szaga és a huzat miatt a legyek és más férgek nem mentek a konyhába. A lacikonyhában dolgozott télen-nyáron a soros gazdasszony. A tűz folyamatosan pislákolt a tűzpadkán és a sporhetban, az egyik üstházban pedig folyamatosan volt melegvíz. Kora ősztől Szent György napig a cselédszobát is fűtötték. A kenyeret nem a konyhában, hanem a szobában dagasztották és kelesztették. A cselédszoba biztonsági okokból is a lacikonyhához volt építve, itt korra reggeltől késő estig volt valaki, ide nem törhettek be a rablók, biztonságban volt a füstölni való. Éjszakára a gazdák a lacikonyha ajtaját belülről zárták be, ezért oda senki se mehetett be. Ha sokan voltak a tanyán, akkor a katlanban sűrütarhonyát főztek. A széles sütőpadkán az első világháborúig, ha szükség mutatkozott, még kenyeret is sütöttek a sütőharang alatt. Veco Jaramazovic úgy emlékezett, hogy családjukban a könnyű kerámia sütőharang volt használatban, az került elő, illetve tört el, amikor lebontották a régi tanyát. A lacikonyhában készítették a tejhasznot, itt főzték a lekvárt, a paradicsomot, itt volt a nagymosás. A disznótornak is az egyik legfontosabb színtere. Csak a szappant főzték a tanyaudvarban, hogy a szappan szag ne menyjen be a füstölt húsba. Az üstházban egész nap tüzeltek, itt melegítették a vizet a mosogatáshoz. Hamvazószerdán viszont a tanya valamennyi edényét kisúrolták, azon a napon nem főztek, mert szigorú böjtöt tartottak. Ezért volt idejük az edények sikálására, lúgozására. Ilyenkor kora reggel befütötték a kemencét, az összes vászonfazekat betették a kemencébe, kiégették azokat, ilyenkor leégett róla az összes szennyeződés. Másnap, amikor kihűlt a kemence kiszedték az edényeket, ismét kisúrolták. Ilyenkor olyanok voltak, mint az újak. A lacikonyha rekonstrukciós rajzát Nesto Skenderovié visszaemlékezése alapján készítettük el. Szülei a XX. század elején 300 lánc földön gazdálkodtak a Vámteleki határban. * * * Alojzije Stantic Gebrauch der Backglocke bei den katholischen Südslawen (Bunyevác) in der Flur von Szabadka (Subotica)- Auszug -Die katholischen Südslawen, die Bunyevác nennen die Backglocke cripulja, cripnja. Die Autorin beschreibt, wie diese Volksgruppe in Szabadka die aus Ton gebaute Backglocke früher benutzt hat. 108
