Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY

másra fordította. Végre, sok viszontagság után 1882 második felében felépülhetett a jeles harangszék. A föltehetöleg 1882-ben készült katonai térképen a későbbi Köz­pont tájékán, a Mélypatak dombján látható egy kisebb szakrális építményre vonat­kozójel, ami valószínűleg az új harangláb jeleként értelmezhető. Bár az oroszhegyi havasok első haranglábja csak 1882 második felében készült el, az 1880 első felében Segesváron öntött harang 1880 májusától már szólt Var­ságon. Átmenetileg nem haranglábban lakott, hanem Tótutcai Tifán Ignác 67 tisztási tanyája közekében egy élőfán lógott. Onnan vitték le 1882-ben az új harangto­ronyba. A varsági harangláb, bár eredeti harangját 1904-ben átvitték az új templom tornyába, körülbelül fél évszázadig állt. 1931. szeptember 27-én a varsági egyház­tanács tárgyalta László Mihály harangozónak azt a kérését, hogy a „központi állami iskola udvarán lévő régi, korhadásnak indult haranglábat" szétszedés és elszállítás céljából megvehesse. Az egyháztanács 200 leiért a kérelmezőnek adta a faépítményt, mondván, „az iskola ... már ... fölszólított minket, hogy ... hordjuk el ...az udvarról azt a régi kis tornyot, ami régi időben haranglábnak használtatott ". 68 1904 után átmenetileg funkcióját vesztette és üresen állt a varsági harangláb, de valamilyen úton-módon került bele egy kis „harangocska", amelyet az iskola hasz­nált. Szavával hívta a tanyák gyermekeit iskolába. Mindezt onnan tudjuk, hogy 1920 elején a tanfelügyelő fölszólította a varsági iskolát, hogy kis harangját adja át a korondi unitárius egyháznak. A varsági egyháztanács minden érvet bevetve igye­kezett kitérni a felszólítás végrehajtása elől. Határozatában olvasható: „egyetlen egy harangját semmiképpen nem hajlandó átadni, mert a gyerekek a távoli tanyákon hozzá vannak már szokva annak a szavához... " Rövid idővel később az egyház­tanács a pap javaslatára a harang kölcsönbe adása formájában kényszerűségből telje­sítette a korondi kérést. 1920 májusában az egyháztanács jegyzőkönyvében felje­gyezték, hogy a harangocska odaadásával bajba került a varsági oktatás. Az iskolai harang szava nélkül ugyanis a távoli tanyákról nem jönnek a gyermekek az iskolába. Hiába hirdették ki a szülőknek, hogy a templomi harang szavára indítsák iskolába a gyermekeiket, azok mégis az iskolai harang hangját várják. 6 Az iskolai harang valószínűleg soha nem került vissza Varságra, azért állt üresen és elhanyagoltan az iskola udvarán tíz évvel később a harangláb, amelyet azután 1931 őszén lebontottak. A XIX. század utolsó évtizedében többször megfogalmazódott, hogy bár a varsági iskola mellett áll a harangláb és szól a harang, az oroszhegyi havasok másik, „nagykútpatakai" felének is szüksége lenne egy harangra. 1898-ban Sólyomkő északnyugati szélén egy magaslaton a tanyai lakosok közmunkával magas, impozáns harangtornyot állítottak, amelybe felakasztották Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök 429 forintért Segesváron öntetett ajándék harangját. Az új havasi harangot Fényképe a BÁRTH János 200l/a. első boritóján. - Tifán Ignácnak 8 hold földje, csergeványolója és posztóványolója volt. A XIX. század végi, XX. század eleji havasi közéletben fontos szerepet játszott. Sokat tett Varság egyházi, kulturális és közigazgatási önállóságáért. VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 34. p., 1931. szeptember 27. VAPI. Egyháztanácsi jkv. I. köt. (1902-1927). 229., 233., 241. p., 1920.

Next

/
Oldalképek
Tartalom