Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
VII. HAGYOMÁNY ÉS KÖLTÉSZET
Ó Szűzanyám, özvegy, árva lettem Jl>4 I -m— p= i—— • »— < » c » > m * 4—± ó i> r —« ' Szűz -)~ - a-nj i ám, # c >Z - V p egy, ár - ^ f f 1 /a » • l< d :t - te * il ; » ír 1 Még i[> r az < • 1 »— is p t e » bo - rult b le =t t - tei ? h n *— ír 1 no ná - ly ' ») o - s< in sí t r < i r ' 1 ám még a 4 bo Id i< 1 í * 4P=H é 1 • ' r P • f ; 1 Ke - se - rű már né-kcm még a méz is 2. Keserű már nékem ez a világ Az is lesz míg engemet is levág O Szűzanyám jöjj el, vigasztalj meg Mert ha nem jössz, halva találsz itt meg 3. Olyan sok a szívemnek bánatja Mint szememnek sok könnyhullatása Ráborulok párom sírhalmára Piros rózsát ültetek reája 4. Könnyes szemmel öntözöm a rózsát Kedves párom sírhalmán ragyog már Ottan ragyog, mint a fényes csillag De énreám homályosan csillog 5. Ha kimegyek párom sírhalmára Piros rózsát ültetek reája Megcsókolom ezernyi ezerszer Jaj Istenem, miért is vetted el 6. Összeszedek minden bút, szerelmet A rózsából két koszorút fűzök Az egyiket kedves hű páromnak A másikat édes szűzanyámnak 7. Máriának adom a kezébe Hogy tegye fel szűzanyám fejére Ottan ragyog, mint a fényes csillag Jézus karja kiterjesztve áll ott 8. Várják ott azt, aki tiszta szívvel Koszorút köt olvasó szemekből Megkötheti, aki csak akarja Ki az olvasóit buzgón imádkozza 9. Dicséret, dicsőség az Atyának Szent Lélekkel együtt szent Fiának Tisztelet adassék Szüzanyánknak Most és mindenkor és mindörökké Ámen Jegyzet: A közlés alapja az 1-2. versszak magnetofonfelvétele, Varságon, 2000. október 27-én. Énekelte: Balázs Ignácné Vass Margit (1950), Tisztás 218.
